agrárszektor.hu: Milyen fajtákat és hibridiket érdemes választani ahhoz, hogy a gabonatermesztésben csökkentsük a fuzáriumfertőzések kockázatát?

Mesterházy Ákos: Az elmúlt néhány évben alapvető fordulat ment végbe a gabonatermesztésben. A piac a toxinhatárértékek alapján működődik, és ez alól senki sem tud tartósan kitérni. Ez megjelenik az árakban, az exportban, a takarmánykeverők felvásárlásában, a saját takarmány felhasználásában és a toxinkötő adalékok szerepének növekedésében is. Tekintettel arra, hogy az idei kukoricavetés nagyrészt befejeződött, és a gazdálkodók a vetőmagokat a még vetetlen táblákra is beszerezték, az idei év befolyásolása már nem látszik reálisnak, de néhány szempontot így is érdemes figyelembe venni.

Minthogy sok évre visszamenő adatbázisa senkinek sincs, ezért inkább szempontokat adhatunk. Mindenkinek össze kell gyűjtenie a szükséges információkat, és a felhasználási cél szerint kell végül meghoznia a döntést. A Fusarium mellett kukoricánál érdemes az Aspergillus flavus adatokat is figyelembe venni, mert ez az állattenyésztés, a tejtermelés és az etanol-ipar számára is alapvető fontosságú. Ez áll ugyanis a védekezés középpontjában, ez befolyásolja a fungicidkezelést és korrigálhatja a talajművelési eljárások hibáit, de a fertőzött növényi anyag tényleges veszélyét is ez befolyásolja. Ezért fajtarezisztencia nélkül a probléma megoldhatatlan.

agrárszektor.hu: A fajtaválasztásnál milyen gyakorlati megoldások jöhetnek szóba?

M. Á.: Érdemes a vetőmag-kereskedőktől informálódni, hogy az adott hibrid vagy fajta rezisztencia-besorolása milyen, illetve milyen toxin rizikóval rendelkezik. El kell gondolkodtatnia a leendő vásárlókat, ha erre nem kapnak érdemi választ. A kalászosoknál jobb a helyzet, itt ugyanis a magyar nemesítők sokéves tapasztalatot gyűjtöttek össze, és termesztési technológiát is tudnak ajánlani.

Érdemes átnézni a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) kísérleti adatait is az internetről. Bár itt természetes fertőződéses adatokat tüntetnek fel, de járványos években valamelyest ez is lehetővé teszi a tájékozódást. A mesterséges fertőzéses adatok pedig - viszonylag kisszámú hibridről - a Magyar Kukorica Klub honlapján érhetők el.

Fontos a saját tapasztalat is, hogy ha valamely hibriddel problémánk volt, nem biztos, hogy ragaszkodnunk kell hozzá csak azért, mert jól termett. Érdemes a kiválasztandó fajtákból egy táblán egy-egy hektáros csíkokat vetni, és ennek tapasztalatai alapján (toxinméréssel együtt) már kaphatunk hasznos adatot a fajtastruktúra kialakításához.
Bár a kukorica hibridek túlnyomó többségének komoly szárhibája nincs, e szempont is fontos ellenőrzési pont lehet. Annyit érdemes tudni, hogy a szárkorhadás elleni kiváló ellenállóság a fogékony hibrideknél fertőződésre hajlamosít, minthogy a kórtani eredetű gyors vízleadásra nem lehet számítani. A kiváló csőpenész-ellenállóságú hibrideknél ilyen kockázati tényező nincs. A gyors fiziológiai vízleadás viszont fertőzéscsökkentő tényező, mert a szemek nedvességtartalmának gyors csökkenése akadályozza a kórokozó fejlődését és a fertőződés kiterjedését.

Tavaly a korai, 200-as és 300-as hibridek első fele még a nagy esőzések előtt beért, be is takarították túlnyomó részüket, így itt komolyabb fertőzés, illetve toxinszennyezés ritkábban fordult elő. A kései hibrideknél, természetesen az ellenállóság függvényében, sokkal nagyobb toxinszintek alakultak ki, akár a határérték sokszorosa is előfordult. Ez azt jelenti, hogy a korábbi hibridek nagyobb termelési biztonságot jelenthetnek.

Ha van öntözési lehetőség, érdemes a korán lekerülő gabona vagy más növény után extra korai kukoricát vetni. Hat-nyolc tonnát ez is megterem, és még időben betakarítható. Ezek között vannak kiváló rezisztenciatulajdonságú hibridek is.

Vannak nagy termőképességű kalászos gabonák (búza, tritikalé), amelyek minősége ugyan nem feltétlenül jó, de a kukoricát bizonyos mértékig helyettesíteni tudják. Ezek között ellenállóbbak is vannak és a vegyszeres védekezés is megoldott, így az élelmiszerbiztonsági szempontok jobban biztosíthatók. A GK Szemes 13 tonnás termése már egy kiváló kukoricahibridnek is becsületére válna nagy táblákon.

agrárszektor.hu: Melyek lehetnek az innováció irányai a fuzáriumok elleni védekezésben?

M. Á.:  Az ellenállóképesség a legfontosabb bélyeg, és a többi tényező ezen keresztül hat vagy nem hat. Könnyen belátható, hogy például egy közepesen, vagy még jobban ellenálló hibridnek fungicidre már nincs szüksége, legfeljebb csak megelőzésképpen, míg egy nagyon fogékonynak a legjobb szer is kevés lehet. Ezért ehhez kell az összes többi beavatkozást tervezni. Bár kockázatmentes hibrid nincs, az messze nem mindegy, hogy a csőborítottság mértéke 1 vagy 50 százalékos.

A legfontosabb felismerés, hogy kukoricánál a különböző csőpenész kórokozókkal szembeni ellenállóképesség többéves kísérletekben is eltérően alakul, kivéve, ha valamely hibrid mindegyik kórokozóval szemben jó vagy kiváló reakciót ad. Ugyanúgy mindig van néhány olyan hinbrid, amelyik mindegyik gombafajjal szemben igen fogékony, de túlnyomó többségüknél a F. graminearum, a F. verticillioides és az A. flavus reakciók eltérhetnek egymástól. Ezért az ellenállóképességet külön kell mérni mindegyikkel szemben.

A búzánál az eddigi adatok szerint a különböző fajokkal szembeni ellenállóság alapja ugyanaz, ezért a F. graminearum rezisztencia érték automatikusan tájékoztat a többivel szembeni ellenállóságról is. Ráadásul itt olyan magyar fejlesztésű fungicides technológiai is van, amelyikkel akár 80 százalékos toxincsökkentést is el tudunk érni, sőt még jobbat is. Ha ezt az előveteménnyel jól kombináljuk, a fogékonyabb fajtákkal is lehet jó eredményeket elérni, de ez már nem középiskolás fok.

Az is fontos, hogy a fogékony-nagyon fogékony kategóriában az összes erőfeszítés kétesélyes, ezért az ilyen fajták és hibridek kivonása a köztermesztésből feltétlenül indokolt. Legalább ennyire indokolt az is, hogy az ilyenenekt be se engedjünk a köztermesztésbe.

agrárszektor.hu: Védekezési szempontból a fungicidek között is jelentős különbségek vannak. Mit mutatnak a hatásvizsgálatok?

M. Á.: A fungicidek hatásvizsgálata mindkét növénycsoportnál - tehát a kalászosoknál és a kukoricánál - is fontos. A kukoricában kevés a tapasztalat, bár van biztató eredmény is. A zöldítő hatás tenyészidő kitolással is jár, ami akár a fuzárium fertőzés iránti kitettséget is növelheti. Itt még sok munkára van szükség. Mivel itt három kórokozóról van szó eltérő ökológiai igénnyel, ezért a permetezési időpont(ok) meghatározása fontos. A permetezés szöge és magassága nem látszik nagyon fontosnak, de például a lémennyiség és a permetezési sebesség fontos fejlesztést igényelnek.

A búzában előbbre vagyunk, mivel itt negyedszázados tapasztalat áll mögöttünk. A jelenlegi nemzetközi átlagnál legalább kétszer hatékonyabb a búzatechnológia. A kalászok körkörös fedettségének biztosításában már csak 50 százalék körüli a különbség a kalászok eleje és hátoldala között a korábbi hatszorossal szemben, de itt még van lehetőség a fedettség növelésére. További fejlesztés is szükséges a permetezési sebesség és a lémennyiség szempontjából, de az újabb fúvókatípusok tesztelése is fontos a hatékonyság további növelése érdekében.

Lényeges a mesterséges fertőzéses fajtavizsgálatok elindítása, illetve folyatatása is. A kísérleti metodikák készen vannak, és ezeket az eddigi természetes fertőződéssel párhuzamosan kell végezni. Ez a munka a jelenleginél sokkal nagyobb biztonságot adhat a gazdáknak. A jövőben kell dönteni arról, milyen formában szervezhető meg a munka és hogyan lehet finanszírozni.

Természetesen nemcsak az adott hibridválaszték alkalmasságát kell vizsgálni, hanem a rezisztencianemesítést is előtérbe kell helyezni. Az mindig nagyon drága, ha egy egyébként kiváló hibridről 50 000 hektáron derül ki, hogy mérgező terméket lehet vele előállítani. Jelenleg nem látunk olyan összefüggést, hogy a termőképesség és az ellenállóképesség ellentmondásban állna egymással.

Számtalan genetikai problémát is meg kell oldani, így például a csőpenész ellenállóságot a nemzetközi irodalom sokáig elhanyagolta. Azok a cégek, amelyek korábban is komolyan vették a csőpenészt, vagy a kalászfuzáriumot, most akár helyzeti előnyben is lehetnek.

agrárszektor.hu: A fuzáriumok elleni védekezéshez milyen talajművelési technológiák járulhatnak hozzá?

M. Á.: A biológiai talajművelés volt már ötven éve is a kívánatos. Nem véletlen, hogy Kemenesy, Baross és Manninger talajművelési rendszerei máig érvényes premisszákkal rendelkeznek. A lényeg, hogy a talajélet folyamatosságát fenntartsuk, amit az évek túlnyomó részében csak víztakarékos módon lehet elérni. Ez a garanciája a talajélet fenntartásának, a fertőzött növényi maradványok gyors lebontásának, a tápanyagok gyors és hatékony feltárásának, azaz messze többről van szó, mint egy kórokozócsoport elleni védekezésről. Ez inkább az egész rendszer használatának melléktermékeként van hasznunkra. Minthogy a gazdaságok talajadottságai nagymértékben eltérnek, sőt sokszor táblán belül is jelentős egyenetlenségek vannak, a termelőnek minden tábláját ismernie kell, hogy a legjobb választ tudja adni. A szervesanyag-maradványt célszerű leforgatni, és a műveletek után a talajt lezárni, hogy a víz ne vesszen el. A tárgyban Birkás Márta professzor asszony tud alapos felvilágosítással szolgálni.

agrárszektor.hu: A gazdák helyzetét könnyítené, ha a gombafertőzéseket előre lehetne jelezni. Ön szerint az idei év a fertőzések szempontjából mennyire lehet kockázatos, és vannak-e megbízható toxin-előrejelzési módszerek?

M. Á.: A legfontosabb dolgok már eldőltek. Az előveteményen, az elvetett fajtaszortimenten, annak rezisztencia paraméterein már nem lehet változtatni, és a talajművelés is adott. Az idei évet tekintve aligha lehet pontos előrejelzést adni, amikor az időjárást jó, ha három-négy napra előre tudjuk csak jelezni. Vagyis ma felelősen senki sem tud mondani semmit arról, lesz-e járvány, illetve hol és milyen mértékű fertőzésekre lehet számítani. Ahogy senki sem látta előre 2013-ban az aflatoxint, vagy a tavaly júliusi DON-toxinos kukoricahelyzetet, így most sem láthatunk előre. Ennek ellenére vannak toxin előrejelzési modellek és nem egy meglepően pontos adatokat is szolgáltat. Ha lesz erre igény, az adaptálást, a számítástechnikát be kell vezetni, majd egy-két évig kísérleti üzemmódban kell tartani, és utána nyitni a felhasználók felé.

A kukorica látszik nehezebbnek, mert három eltérő kórokozóról van szó, amelyek járványtani tulajdonságai részben átfednek, részben erősen eltérnek. Ráadásul az előrejelző módszerek még fejlesztés alatt állnak. A búzában több fungicid is van, de terméktől függetlenül a megelőző védekezés a leghatékonyabb. Nagyobb bajt akkor sem okozunk, ha a fuzárium járvány kimarad, mert a szerek a rozsdák és a levélfoltosságok ellen is jól vagy nagyon jól védenek. Nem egy fungicid úgy is tudja növelni a termést, hogy használatát szabad szemmel érzékelhető tünet nem indokolja. Ez a regulátorhatás, amely jó esetben akár 3-4 százalékot is növelni tud a termésen. Nagyon fontos a kalászok oldalról történő permetezése, mert a növényen belüli transzlokáció hiányában a védelem hatásfokát a kalász körkörös (előre-hátra) permetezése tudja biztosítani.

A kukoricában még sok kísérleti munka van előttünk, számos dologban nem látunk világosan. Nem véletlenül, mert a kukoricában a csőpenész elleni védekezésben alig van nemzetközi adat, ebben a magyar munka kiemelkedő. Levélbetegségeknél már gyakoribb a védekezés, de ez is messze van a búzánál látottaktól.

agrárszektor.hu: Érdemes-e már most a következő termelési ciklusokra gondolniuk a termelőknek?

M. Á.: Ami igazán fontos, az a jövő év. A fentiek alapján már most el kell kezdeni a felkészülést, a szükséges információk beszerzését, ahol kell, a talajművelés javítását. Tájékozódni kell a fajták piacán. El kell dönteni, melyik táblába milyen fajtát vessünk. Például. kukorica után, ha más lehetőség nincs, ellenállóbb fajtát teszünk és a szármaradványokat leforgatjuk. Ha jó minőségű talajmunkát akarunk búza alá, akkor korábbi kukorica célszerűbb. A gazdaságosságot egyébként is a vetésváltás egészben kell nézni, mert amit a kukoricán nyerhetünk, a búzán akár többszörösen ráfizethetjük.

A végére marad az aranyszabály, nem a termés mennyisége a döntő, hanem a megtermelt jövedelem. Ennek érdekében viszont a gabonatermelésben minőségi megújulásra van szükség. E tekintetben is.