A Központi Statisztikai Hivatal az agrárszektor.hu-nak összeállította azoknak a hazai élelmiszeripari cégeknek a listáját, amelyek nagyvállalatoknak minősülnek. E kategorizálás azért fontos, mert az élelmiszeripari nagyvállalatok - habár a kormány az iparág kiemelt támogatását stratégiai célként kezeli - alapvetően nem kaphatnak uniós fejlesztési forrásokat a 2015-2020-as költségvetési időszakban. Azokról a cégekről van szó, amelyek foglalkoztatotti létszáma eléri, illetve meghaladja a 250 főt.

A KSH adatai szerint ma 65 nagyvállalatnak számító élelmiszeripari cég működik az országban (lásd az alábbi listát). A támogatásoktól nagyrészt multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai eshetnek el, de több magyar tulajdonú társaság sem számíthat fejlesztési forrásokra. Ilyen a Pick Szeged Zrt., a szintén szegedi Sole-Mizo Zrt. és a nagyigmándi Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., amely Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában van. Kimarad a támogatásokból több magyar tulajdonú nagy baromfis cég (a kisvárdai Master Good, a szentesi Hungerit, a szarvasi Gallicoop), illetve a tejiparban működő székesfehérvári Alföldi Tej Kft., amely magyar tejtermelők tulajdonában van. Ugyancsak nagyvállalatnak minősül például a magyar tulajdonú kecskeméti Univer-Product Termelő és Kereskedelmi Zrt., amely a zöldségfeldolgozásban érdekelt és több termékével piacvezető szerepet tölt be.

A kormány 2015-2020 között 300 milliárd forintot szán az élelmiszeripar kiemelt fejlesztési támogatására, de ezt az összeget alapvetően mikro, kis- és közepes vállalkozások vehetik majd igénybe. A keretből 200 milliárdot a Miniszterelnökségnél koordinált Vidékfejlesztési Programból, 100 milliárdot pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból folyósítanak majd. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) támaszkodó VP döntően a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozásokat részesíti előnyben, míg az uniós strukturális alapokra (az Európai Regionális Fejlesztési Alapra) épülő GINOP-ban a közepes és a nagy méretkategóriába tartozó vállalkozások lehetnek kedvezményezettek.

Csakhogy a GINOP-pal kapcsolatban a partnerségi megállapodás előírásai, illetve egyes idevonatkozó uniós rendeletek további korlátozásokat fogalmaznak meg - közölte az agrárszektor.hu-val a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Így az élelmiszeripari nagyvállalatok egyedül a GINOP 2-es prioritásába tartozó, kutatás-fejlesztési és innovációs projektek megvalósításához pályázhatnak majd vissza nem térítendő forrásokra és egyéb pénzügyi eszközökre, vagyis más fejlesztési támogatásokat nem vehetnek igénybe. A kkv-ra koncentráló Vidékfejlesztési Programban pedig akkor juthatnának forrásokhoz, ha egyúttal mezőgazdasági termelőknek is minősülnének. Az ilyen nagyvállalatok ugyanis a VP-ben is támogatásokat kaphatnak, de kérdéses, mely hazai nagy élelmiszeripari társaságok felelhetnek meg a mezőgazdasági termelői kritériumoknak is.

MTI-fotó: Újvári Sándor

A nagyvállalatokat érintő korlátozások oka, hogy az Európai Bizottság szigorú elvárásokat támasztott a 2014-2020 közötti időszak vállalkozásfejlesztési forrásainak felhasználásával szemben - szögezte le az agrárszektor.hu-nak az NGM. Ez pedig azzal az elvárással függ össze, hogy a források elköltése szűk körű, fókuszált legyen. Az Európai Bizottsággal folytatott hosszas tárgyalások és megállapodások nyomán jött létre a partnerségi megállapodás, illetve alakultak ki azok az operatív programok, amelyek a nyújtható támogatások kereteit lefektetik - fogalmazott a minisztérium.