Nagy István hozzátette, hogy tavaly a fővárosból több mint 16 ezer, a többi városból 2600 ember költözött el, miközben a községekben élők száma 19 ezerrel nőtt. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy az emberek egyre jobban elvágyódnak a természetközelibb életforma felé - mondta az agrármiiszter, kiemelve, hogy a magyar vidék alkotja Magyarország gerincét, a hazai agrárium és vidékfejlesztés nem csak a vidéken élők ügye. Mindenkinek fontos, mivel a mezőgazdaság alapvető termelési ágazat, jelentős foglalkoztatással, és exporttal.
A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy jó legyen vidéken élni, adjon megélhetést, biztonságot. Az Agrárminisztérium feladata, hogy segítsék a térségeket a felzárkózáshoz, a vidéki emberek életminőségének javítását. A vidéki gazdaságok versenyképességének megőrzése érdekében lényeges a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, a munkavállalók megfelelő javadalmazásának, valamint megfelelő vidéki infrastruktúrájának biztosítása a vidéki térségekben - sorolta Nagy István. Az elmúlt két kormányzati ciklus során a mezőgazdaság és élelmiszeripar látványosan fejlődött, és vannak további tartalékok - tette hozzá, megjegyezve, a magyar vidék vitathatatlanul feljövőben van.
Nagy István kiemelte, háromszor több forrás jut vidékfejlesztésre a következő időszakban. Egy évben lehet annyi forrást elkölteni vidékfejlesztésre, mint az előző hét évben összesen. Az Agrárminisztérium elkötelezett célja, hogy a Megújuló vidék, megújuló agrárium programmal történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttassa a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit, a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. A korábbi időszakokban a központi költségvetés 17,5%-kal egészítette ki az Európai Unióból jövő forrásokat, azonban most a kormány 80%-kal egészíti ki azt - mondta a tárcavezető. Ez azt jelenti, hogy míg eddig 1500 milliárdos volt a vidékfejlesztési keret, addig most 4265 milliárd forint, tehát gyakorlatilag a korábbi összeg háromszorosa. Ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, amely korábban elképzelhetetlen mértékű volt. A Megújuló vidék, megújuló agrárium program egyben fontos mérföldköve, "vidéket erősítő lába" a meghozott kormányzati intézkedéseknek, melyet pontról, pontra következetesen valósítanak meg - emelte ki az agrárminiszter. Másik ugyanilyen fontos kormányzati intézkedésnek nevezte a Magyar Falu programot, amely a kistelepüléseken élő lakosság egyre szélesebb körét támogatja, ezzel hozzájárul a falusi emberek életminőségének javításához.
- ismertette Nagy István.
A tárcavezető kitért arra is, hogy a vidék nem homogén struktúra. Aprófalvak, közepes települések, nagyobb városok alkotják, gazdasági pólusok; idegenforgalmi térségek, védett természeti tájegységek, és mezőgazdasági területek egészítik ki egymást. Ezért a problémáit is komplexen, számos tényezőt figyelembe véve kell kezelni a tárcavezető szerint, amelyben lényeges előrelépés a Vidékfejlesztési Kormánybizottság létrehozása.
Nagy István elmondta, hogy a kormány elfogadta Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, amely 2023-ig fogalmazza meg a magyar agrárgazdaság digitalizációjához szükséges intézkedéseket. Céljuk, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson. Éppen ezért az agrár digitalizáció ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a precíziós gazdálkodás és minél többen használják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket. Az agrárminiszter reményét fejezte ki, hogy a mostani agrárpolitika hatására történelmi fejlődésen fog keresztülmenni a magyar vidék. A vidék gazdaságának erősítése egész Magyarország megerősítését jelenti - húzta alá.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: tavaly év végén 60 ezer ember megkérdezésével készítettek kutatást a vidék településeinek megítéléséről, helyzetéről, a fejlesztési programok hatásairól. A vidék fejlesztése érdekében számos szakpolitikai intézkedést kell meghozni, amelyek hatása hosszú távú. A kutatásaikkal szeretnének a döntések megalapozásához hozzájárulni, így a konferencia évenkénti megrendezésével is - tette hozzá.
