Félig bénult állapotban van idén a hazai agrárszektor, mindenki a Vidékfejlesztési Program elfogadására várt, most pedig az új pályázatok megjelenésére figyel az ágazat. Hogyan érintette ez az Axiál eredményeit az év első felében, és mik a várakozásaik a még hátralévő néhány hónapra vonatkozóan?

Ebben az évben nagyságrendekkel gyengébben indult a piac, bár az elmúlt időszakban egy kicsit enyhített a helyzeten a kertészeti gépek beszerzésére kiírt pályázat. Ez az év a traktorpiacon nem fogja elérni a tavalyit, de látni kell, hogy a tavalyi egy csúcsszuper év volt, az idei pedig egy átlagos év lesz.

A kertészeti gépek támogatásának köszönhetően sok ilyen gép került a gazdálkodókhoz. Permetezőből pl. még soha nem adtak el annyit, mint az elmúlt 1-2 hónapban. Rengeteg önjáró permetezőgép fogyott, amelyekkel környezetkímélőbb művelést lehet megvalósítani a következő években. Ezzel párhuzamosan a precíziós gazdálkodás iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. A kombájnpiac is jól teljesített, ha megnézzük csak ezt a szegmenst, azt látjuk, hogy kb. ugyanannyi arató-cséplő gépet adtak el eddig, mint tavaly. Szűk 300 darab a magyar piac, ami egy nagy szám egyébként.

A Vidékfejlesztési Program alapvetően határozza meg az ágazat lehetőségeit az elkövetkező években. Mi a véleménye az új programról?

Én gazdálkodó is vagyok, de alapvetően gépértékesítő. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Az új program egyértelműen a kis-és közepes méretű agrárvállalkozásokat részesíti előnyben, ami nem feltétlenül a legjobb út. Az, hogy csak a kicsiknek vagy a közepeseknek adunk, nem egy jó dolog, a nagyokat sem lenne szabad elfelejteni. Igenis kellenek a nagyok, akik kísérleteznek, akik megvizsgálják, hogy mit lehetne jobban, hatékonyabban végezni, akik mintául szolgálhatnának a kicsik számára. Mindenhol vannak értékek, előnyök, amelyeket jobban ki kellene használni. A nagyoknál is emberek dolgoznak, akiknek családtagjaik vannak.

Számít-e újabb géppályázatok kiírására a közeljövőben?

Ami gépes pályázatokat illeti, eddig nem hallottam olyanról, hogy csak a szántóföldi növénytermesztés gépeit fogják támogatni. Természetesen az egyéb iparágak, a különböző technológiákhoz kapcsolódó támogatások elképzelhetőek a jövőben is. Alapvetően ismert, hogy melyik pillérre mennyi forrást szánnak, mindannyian tudjuk, hogy milyen elosztási módot preferál a szabályozó, tehát mindenki tudja, hogy milyen lehetőségekkel számolhat a következő ciklusban. Természetesen mi is nagyon várjuk az új pályázatokat, reméljük, hogy ezeket hamarosan kiírják.

Említette a precíziós gazdálkodást. Mennyire nyitottak a magyar gazdák az ilyen, viszonylag új technológiákra?

A hazai gazdálkodók egyre nyitottabbak a precíziós technológiákra, egyre többen használják, mi is sokat értékesítettünk az ilyen eszközökből. Mindenki szeretne környezetbarátabban, kisebb energiával, könnyebben művelni. Akinek már van 150-200 hektár szántóföldje, érdemes elgondolkodnia azon, hogy használja ezeket az eszközöket bármelyik technológiai fázisban: a párhuzamos vezetéstől kezdve a kijuttatás különböző elektronikus szabályozásáig.

Márciusban zárták le az RTK hálózatuk fejlesztését. Mik a tapasztalataik?

Minden kezdetnél vannak kisebb zökkenők, de márciusra, amikorra terveztük, összeállt az RTK hálózat és a teljes rendszer, és azt az elvárást, amit százalékosan is szerettünk volna a szolgáltatásban elérni, bőven teljesítettük. Akik használják a szolgáltatást, azoknak örömére szolgál, hiszen sötétben, porban, ködben, mindenütt tudnak plusz-mínusz 2 cm-es pontossággal dolgozni, illetve helyzetet meghatározni.

Az elmúlt egy-másfél évben komoly átrendeződések történtek a géppiacon, a John Deere gépeket forgalmazó KITE új tulajdonosi háttérrel működik, a New Holland pedig új forgalmazóhoz került. Azóta eltelt egy kis idő, némileg stabilizálódott is a piac. Mit hozott az új helyzet?

Igazából a Case-New Holland Csoport az, ami részben új forgalmazóhoz, az Andrej Babis érdekeltségébe tartozó Agrotechez került. Korábban már előfordult, hogy egyfajta érdekellentét alakult ki a piacon, hiszen volt olyan, amikor a Case egyik importőre árasztotta el a piacot a másik importőr kárára, és néha kegyetlenül megkeseríttették egymás életét. A New Hollandnál az Agrotec belépése annyit jelent, hogy alapvetően még most is ugyanazok az emberek árulják ezeket a gépeket, akik korábban, csak a cég körítése változott meg. Az Agrotec egyértelműen egy jól szervezett céggé fejlődött az elmúlt egy évben, a piaci részesedése Magyarországon körülbelül azt a potenciált érte el, amire az év elején számítottam. Emellett ott van a Steyr, amit szintén Magyarországra hoztak. A márka - bár egy kis piaci szegmensben, a kis- és közepes traktoroknál - de látható a piacon.

A KITE-nél lezárult a  tulajdonosváltás. Ami biztos, hogy ők mindig is egyértelműen óriási ellenfelek voltak, és ezután is azok lesznek.

A KITE az integrátori piacon is az egyik legerősebb szereplő. Ezen a téren is elég nagy a mozgolódás, és nemrégiben egy újabb jelentős piaci szereplő, a Bige Csoport is színre lépett. Mire számít, várható további koncentráció a piacon?

Vannak mozgolódások, de az biztos, hogy az integrátori piacot a KITE és az IKR keményen fogja. A Bige Csoport - bár új belépőnek számít - mivel a legerősebb szereplő a műtrágyapiacon, ezen keresztül az integrátori piacra is be tud törni. Magyarországon ők az egyetlen cég, amely nitrogénműtrágyát gyárt. Az elmúlt időszakban egyre inkább piaci szereplővé váltak, és most már egyre inkább látszódnak is, nemcsak az utakon, hanem a vevőknél is. Vannak olyan partnereink, akik dicsérik a szolgáltatásukat. Ahhoz azonban, hogy az integrátori piacon meghatározó szereplők legyenek, és a műtrágya mellett a vetőmag és a vegyszer oldalon ne csak egy kis piaci szegmenst vigyenek, még sok víznek le kell folynia a Dunán. Elindultak egy úton, de majd meglátjuk. Kemény munka lesz számukra, hogy jelentős piaci szereplővé váljanak. Ami fontos, hogy nagyon akarják.

Inkább azt látom kérdésesnek, hogy a kis és közepesnek tekintett integrátorok hogyan tudnak megmaradni a piacon. Nekik küzdeni kell, hogy megmaradjanak, az biztos, de azért abban bízom, hogy ez továbbra is egy sokszínű piac tud maradni.

A mostani rekord alacsony kamatkörnyezet mennyire segíti az önök munkáját?

Annyiban, hogy sokkal bátrabban bánnak az emberek a beruházásokkal. A látványos kamatszint rettentően sokat dobott ezen, olcsó pénzből mindenki beruházni akar. A Növekedési Hitelprogram (NHP) szintén pezsdítette a piacot, pótlólagos beruházásra késztetett sokakat. Olcsó és könnyen hozzáférhető pénz jó ötletekkel párosulva - ez nagyon jó dolog. Őrült traktorvásárlásról azonban nem beszélhetünk. Voltak, akik vásároltak NHP-ből egy-egy traktort, de hogy ez a hitel kifordította volna a sarkából a piacot, az nem igaz. Általában olyan emberek vesznek ilyen gépeket, akik utána használni tudják és akarják azt.

Még csak az elején vagyunk a 2020-ig tartó uniós ciklusnak. 2020 után sokak szerint jelentősen csökkenhetnek az ágazatba áramló uniós források. Ön mit vár a 2020 utáni időszaktól?

Optimista vagyok, nem hiszem, hogy ezek a források jelentősen lecsökkennek. Csökkenni fognak, ez biztos, de hogy pontosan hány százalékkal, és kinek mi a jelentős, az nagy kérdés. Azt gondolom, hogy 5-10%-nál többről nem lesz szó. Legalábbis ebben bízom, de nem tudjuk, hogy mi lesz: rengeteg dolog változott az elmúlt fél évben Magyarországon, és Európában is.

Egy biztos, a csökkenő uniós forrásokkal párhuzamosan növekedni kell a versenyképességnek az ágazatban. Mennyire vannak ennek tudatában a magyar gazdálkodók?

Alapvetően mindenki egyre jobban akar termelni, egyre hatékonyabban. Nem hiszem, hogy ez ennek a fajta tudatosságnak tudható be. Mindenki arra törekszik, hogy a megfelelő költségszinten egyre hatékonyabban termeljen. Egyre többen megveszik a jó gépeket, a precízebbeket, hatékonyabbakat.

Tapasztalható-e a termelési hatékonyág növekedése a magyar mezőgazdaságban?

Aki akar, odafigyel, és szán rá, az egyértelműen egyre hatékonyabban termel Magyarországon is. A statisztikát is megvizsgálhatnánk, de már megmondták nálam okosabb emberek is, hogy az mire jó. Viszont a véleményformálók, az előremenők egyértelműen hatékonyabban termelnek. Aztán vannak olyanok is, akik le vannak maradva itt is, mint minden más iparágban.

Önnek a tejágazatban is van érdekeltsége. A tejpiacon nagy most a felfordulás Európa-szerte, mi a véleménye, mi lesz a kifutása a jelenlegi helyzetnek?

Azt tippelném, hogy az árak feljebb mennek majd 10-15 forinttal, a termelők kapnak egy kis támogatást az EU-tól, és amikor az a pár százalékos túltermelés eltűnik a piacról, vagy növekszik a fogyasztás, akkor majd kevés lesz a tej, és megint minden cseppre szükség lesz a piacon.

Többször reppent fel a hír, hogy Kínába exportálhatnának jelentősebb mennyiséget a magyar tejtermelők.

Jó ötlet, támogatom, ha nem próbálkozunk semmivel, akkor nem fogjuk tudni eladni a tejünket. Ha minden héten csak 50-100 konténerrel viszünk ki, akkor is megéri. Azt gondolom, hogy a hazai termelők kellően fel vannak készülve erre, és van is szabad kapacitás, ahol lehetne nyugodtan konténerszámra kínai exportra termelni. Egy ilyen gyártósoron óránként 6-10 ezer litert lehet dobozolni, naponta 250 köbmétert.

Ön szerint lesz áfa-csökkentés a tejágazatban?

Azt gondolom, hogy ez lenne a legegyszerűbb dolog.

A sertésnél is csökkentették az áfát, nem lenne ez példa nélküli.

Így van. És rögtön 300 ezerrel több disznó lett az országban. Pedig a kocák vemhességi ideje 3 hónap 3 hét 3 nap - már régóta.