Negyedóránkénti készít és közöl felvételeket a Market Építő Zrt. arról, hol tartanak a Mohács melletti új gigavágóhíd építési munkálatai. A fotókon kívül és belül is látható a készülő üzemcsarnok, amely a korábbi bejelentések szerint 2016-ban kezdi meg működését.
A beruházás egyértelműen Csányi Sándorhoz köthető, bár cégei közvetlenül nem vesznek benne részt. A vágóhidat az MCS Vágóhíd Zrt. valósítja meg, amelynek tulajdonosa a HO-ME Kft., ez pedig Nagy György milliárdos vállalkozó érdekeltségébe tartozik. Eredetileg Csányi húsos vállalata, a Pick Szeged Zrt. is benne volt az üzletben, de a bankvezér e cégét körülbelül egy éve visszavonta az MCS-ből. Ezzel egyidejűleg viszont a Pick és az MCS Vágóhíd Zrt. között részletes és kötelező érvényű megállapodás született a hosszú távú operatív együttműködésről. Ezt azzal indokolták, hogy így egyszerűsödött a kivitelezési, finanszírozási és beszállítói szerződések megkötése, illetve gyorsulhat(ott) az építkezés is.
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái
Korábbi nyilatkozatok szerint az új gigavágóhíd 15-16 milliárd forintos beruházással valósulhat meg, és 2016-tól egy műszakban évi egymillió sertés levágására lesz képes. A kormány tavaly a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította és1,46 milliárd forintos támogatást is megszavazott az MCS-nek. Ha a vágóhíd megvalósul, újra Csányi lehet a legnagyobb befektető a magyar húsiparban, ahol most - legalábbis árbevételi alapon - az olasz érdekeltségű, kiskunfélegyházi Hungary-Meat Kft. áll az élen. E cég tavaly például 73 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, míg a második Pick 69,4 milliárdot.
Nem mellékes, hogy az új mohácsi vágóhíd elsősorban azokat a sertéseket dolgozza majd fel, amelyeket a Csányi-féle agrárcégeket összefogó Bonafarm-csoport állít elő, bár várhatóan a piacról is vesznek majd hízókat. A cégcsoporton belül így a termelésre, a feldolgozásra és a termékértékesítésre épülő integráció valósul meg, amely miatt a kormány a Bonafarm két nagy agrárcégét, a Bólyi Zrt.-t és a Dalmand Zrt.-t mintagazdaságokká kívánja minősíteni. Ez pedig azzal jár majd, hogy a mostani állami földértékesítés akcióban nem adják el az általuk művelt, jelentős nagyságú állami területeket.