Törvényellenesnek minősítette, ezért 2015. december 31-i hatállyal megsemmisítette nemrég a Kúria önkormányzati tanácsa azt a települési adóról szóló balmazújvárosi önkormányzati rendeletet, amellyel úgynevezett földadót vetettek ki a település közigazgatási területéhez tartozó termőföldekre évi 300 forintos aranykoronánkénti mértékben. A most megsemmisített balmazújvárosi rendelet 2014. december elsejei dátumozással jelent meg.
Az ügyben - magánszemélyi beadványra - az alapvető jogok biztosa indított vizsgálatot, majd kezdeményezte az önkormányzati rendelet törvényességi felülvizsgálatát. A Kúria a jogszabályt azért semmisítette meg, mert több ponton ellentétesnek találta a helyi adókról szóló törvénnyel.
Mint ismert, a helyi adókról szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az önkormányzatok olyan települési adókat vezessenek be, amelyeket más jogszabály nem tilt, illetve azokra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher. Emellett a jogszabály azt is előírja, hogy a települési adó nem vethető ki vállalkozókra.
A Kúria ugyanakkor egyrészt megállapította, hogy a balmazújvárosi rendelet nem tett különbséget az adóalanyok között a helyi adókról szóló törvény szerint. Ezért az önkormányzat a földadót azokra a tulajdonosokra is kiterjesztette, akik egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, vagy jogi személy tagjaként vállalkozási tevékenységet folytattak a tulajdonukban álló termőföldeken, ezzel pedig "túlterjeszkedett" a helyi adókról szóló törvényen.
Megállapított a Kúria azt is, köztehernek minősül az a mezőőri járulék, amelyet jóval korábban már bevezetett a balmazújvárosi önkormányzat. Ezért ugyancsak törvényellenesnek minősítette, hogy a helyi rendelet a termőföldet települési adó tárgyává tette, mivel ez már a második közteher volt, amely a földeket terhelte.
Nem minősítette viszont termőföldhöz kapcsolódó köztehernek a Kúria azt a kárenyhítési hozzájárulást, amelynek kötelező megfizetését törvény írja elő a gazdálkodók számára. Ez azért meglepetés, mert számos szakértő korábban éppen erre hivatkozva érvelt úgy, hogy a termőföldeket egyáltalán nem lehet települési adóval sújtani, mivel a kárenyhítő hozzájárulás a termőföldet érintő köztehernek számít. A Kúria értelmezése szerint viszont a kárenyhítési hozzájárulás önmagában nem zárja ki, hogy a termőföld a települési adó tárgya lehessen. (Így a balmazújvárosi esetben a mezőőri járulék minősült kizáró oknak, bár beadványában az alapvető jogok biztosa is úgy vélte, hogy földadót a kárenyhítési hozzájárulás miatt sem lehetne kivetni).
Mint ismert, egyes önkormányzatok a helyi adókról szóló törvény tavalyi módosítása után döntöttek úgy, hogy települési adóként "földadót" vezetnek be. Bár csupán néhány önkormányzat élt e lehetőséggel, az új adó életbe léptetése az év elején több helyen - így éppen Balmazújvárosban is - gazdatüntetésekhez vezetett. A balmazújvárosi önkormányzat azonban a tiltakozás ellenére is kitartott az adó mellett, bár a földadós önkormányzati törekvéseket mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind az agrárkamara elutasította.
Ugyanakkor a korábban jogszerűtlenül beszedett adót az önkormányzatoktól elviekben vissza lehet majd követelni. Tény viszont, hogy a Kúria mostani döntése nem általános érvényű, hanem csak a balmazújvárosi esetre vonatkozik. Ebből kiindulva azonban a gazdák máshol is megtámadhatják a földadós helyi rendeleteket, az önkormányzatoknak pedig jóval küröltekintőbben kell majd megalkotniuk esetleges újabb jogszabályaikat.
A földadó továvabbra is problémás lehet azokban az esetekben is, ha a tulajdonosok bérbe adják területeiket. A földbérleti szerződések többségét ugyanis úgy kötik meg, hogy a bérlő téríti meg a bérbeadónak azokat a (köz)terheket, amelyek a földdel kapcsolatban felmerülnek. Így a tulajdonosokra kivetett földadó mégis a vállalkozókat sújthatja, ha a bérbeadók a plusz terhet beépítik a bérleti díjakba.
