Idén közel 1500 üzleti lehetőség futott be a Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz a külpiaci kereskedőházak és a gazdasági diplomácia csatornáin keresztül - hívta fel a figyelmet Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója. A jövőben a kínálatorientált stratégia és az innováció mellett, a magyar tudás, illetve a magyar szakemberek lesznek a középpontban . Nemcsak a kezdő vállalkozásoknak tudunk segíteni, hanem azoknak is, akik már jól bejáratott exporttevékenységgel rendelkeznek, hiszen ezek a cégek sem tudnak minden országra fókuszálni - tette hozzá a szakember.

Ducsai-Oláh Zsanett arra hívta fel a figyelmet, hogy az árversenyben tízből nyolcszor alulmaradunk a versenytárs országokkal szemben. Egyrészről vannak technológiai hátrányaink, másrészről visszatérő probléma, hogy nincs elegendő nagyságú, egységes árualapunk. Ez az egyik oka annak, hogy Áldomás néven létrehoztunk egy új magyar prémiumkategóriás élelmiszermárkát, amelyet 2016 elején hozunk forgalomba, és képviselünk majd az összes külföldi élelmiszeripari vásáron. A márkával egységes árualap tud létrejönni, és az árverseny is kevésbé érezteti majd a hatását. A cél az, hogy a kis, kézműves és a nagy volumenben előállító termelők magas hozzáadott értékű, prémium kategóriás termékei is egy egységes márka alatt jelenhessenek meg itthon, és a külpiacokon egyaránt - mutatott rá a a vezérigazgató.

Állami intézményként a kis- és közepes vállalkozások támogatása számunkra is kiemelten fontos - hivta fel a figyelmet Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója. 2015 első felében az Exim ügyfélkörében a kkv-k aránya elérte a 80 százalékot , de tovább növelnénk ezt az értéket - tette hozzá szakember. 

A mezőgazdasági termelés és feldolgozás minden fázisára vonatkozóan tudunk finanszírozási megoldásokat nyújtani - mutatott rá Urbán Zoltán. Hozzátette: nemcsak közvetlenül az exportáló vállalatokat, hanem azok beszállítóit is tudja finanszírozni a bank.

Ki szeretnénk bővíteni a lehetőségeket a mezőgazdasági termelő vállalkozásokra, ezért következő lépésként versenyképességet javító belföldi hitelekkel, AVGHA - garanciavállalásokkal és integrátori finanszírozással készülünk. A korábbi konstrukciókkal ellentétben nem az integrátort szeretnénk megfinanszírozni, mi a termelőknek nyújtjuk a szolgáltatásunkat - emelte ki Urbán Zoltán.

A szekció kerekasztal-beszélgetésén résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a hazai agrárkivitel jelentős növekedése egyrészről a piacok kiterjesztésével, másrészről a magasabb hozzáadott értékű termékek exportjának bővítésével lehetséges. A magyar agrárexport meghatározó része alapanyag, ebből is a gabona kivitel a legjelentősebb - mondta el Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója. Úgy látja, hogy Magyarország export-rádiusza viszonylag szűk, főként az Európai Unióba irányul a kivitelünk. Döntő részben koncentrált piacokra, elsősorban alapanyagokat, illetve könnyen helyettesíthető termékeket exportálunk.Egyes statisztikákból észlelhető, hogy az exportunk egy része harmadik országokba kerül, de mivel nem közvetlenül, hanem más uniós országokon keresztül, izgalmas lenne ezt a kérdést megvizsgálni, hiszen ez is további lehetőségekre tudna rávilágítani. Azon termékek esetében, amelyeket ezer kilométeres távolságokra exportálunk fontos lenne javítani a logisztikai feltételeket (kikötőket, vasutakat).

Takács Zoltán, az FHB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a hazai agrárexport egyik kitörési pontja az állattenyésztés lehet, amire kormányzati program is indult. Fontos cél lenne - ha már alapanyagban nem tudunk jelentősen növekedni - a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása a hazai agrárszektorban. Úgy látja, hogy az orosz embargó negatív hatása a teljes bankszektor ügyfélkörében érzékelhetőek. Hosszú és tartós következményekről van szó, nem csak az adott vállalkozás exportvolumenének csökkenése a probléma, hanem az is, hogy versenytársak kapacitásai is az európai piacokon ragadtak. Egy olyan nyitott gazdaságú országban, mint Magyarország, az ilyen külpiaci válságoknak  a hatásai erősek - vélekedett Takács Zoltán.

Urbán Zoltán ugyanakkor nem tartja túl ambiciózusnak a kormány export bővítési célkitűzéseit. "A T modellben hiszek és nem a gyorsabb lóban." Fontos látni, hogy az export alkalmas arra, hogy megteremtse azt a mérethatékonyságot, amellyel nem csak külföldön, hanem belföldön is versenyképes lehet egy adott vállalat - vallja az Eximbank vezérigazgatója.