Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a Kúria a közelmúltban megsemmisítette Balmazújváros földadóként elhíresült, települési adóról szóló önkormányzati rendeletét. Ezt követően a mezőőri járulékot a korábbi hektáronkénti 750 forintról 5 000 forintra emelte az önkormányzat, amely csaknem hétszeres növekedést jelent. A település polgármestere Veres Margit megkeresésünkre elmondta, hogy a mezőőri járulék emelésének és a Kúria döntésének nincs köze egymáshoz, és az emelésre azért most került sor, mert évvége van és a jövő évi döntések az évnek erre a szakára esnek.
Itt komoly ellentmondásokról beszélnek
A város vezetője a Kúria döntése kapcsán elmondta, hogy álláspontja szerint jogértelmezési ellentmondás van, hiszen az adó ellenszolgáltatás nélkül beszedett összeget jelent, míg a mezőőri járuléknál a gazdálkodók kapnak ellenszolgáltatást, a Kúria mégis köztehernek minősítette azt. Továbbá különbség van a mezőőri járulék és a települési adó között, hiszen a földadó a földtulajdonosakat terhelte, addig a mezőőri járulékot alapvetően a földhasználónak kell megfizetnie.
A járulék durva becslések szerint Balmazújvároson 8 000 hektár szántó területet érint, így ez éves szinten több tíz millió forintot jelent majd az önkormányzati kasszában. A szántóterületeken túlmenően van még a település határában legelő és zártkert is, ami után szintén fizetni kell.
Le kellene fülelni a tolvajokat
A járulékból befolyt összegeket a helyi rendelet értelmében meghatározott célra kell fordítani. A mezőőri járulékról szóló önkormányzati rendelet meghatározza a jogszabály célját és ezáltal deklarálja, hogy a célt a gazdálkodók terményeinek megőrzése és a lopások tettenérése kell, hogy jelentse.
Mint ismert, az év elején Balmazújvárosban is tüntettek a gazdák a földadó bevezetése ellen, illetve azt szerették volna elérni, hogy a települési adóból befolyó összegnek legalább egy részét a külterületi dűlőutak karbantartására fordítsa az önkormányzat. Veres Margit a Kúria döntése kapcsán kiemelte, hogy a törvénykező testület a balmazújvárosi települési adó rendeletet ez év végével semmisítette meg, így az eddig beszedett települési adót az önkormányzat jogszerűen és törvényesen szedte/szedi be. Elmondta még, hogy egyébként a gazdálkodók többsége önként be is fizette azt.
Régóta van mezőőri járulék
Balmazújvárosban a mezőőri járulék nem a közelmúlt szüleménye, hiszen az már hosszú évek óta létezik a településen. A mezőőrségről és a mezőőri járulékról szóló rendeletet még 1999 ben fogadták el és még ebben az évben hatályba is lépett. Azóta az összeget több ízben emelték, hiszen 1999-ben még csak 300 Ft/ha/év volt a járulék mértéke, míg 2015-ben már több mint duplája volt ez az összeg. Noha a mezőőri járulék megduplázódásához a korábbi gyakorlat szerint több mint tíz év kellett, most a növekmény rövid időn belül hétszeres, amire még nem volt példa.
A helyi mezőőri szolgáltatás színvonalát tekintve a vélemények többfélék. Vannak, akik szerint csak elvétve lehet találkozni mezőőrökkel, de van, aki nem panaszkodik rájuk. A település vezetője maga is elismerte, hogy több esetben is voltak panaszok a mezőőri szolgálat színvonalára.
Lesz-e javulás?
Felvetődik a kérdés, hogy a hétszeresére emelt járulék összege milyen mértékű javulást jelent a szolgáltatás színvonalában. Évi 40-50 millió forintból a mezőőrségi területeken elkövetett vagyon elleni cselekményeket akár teljesen meg is lehetne szüntetni.
Veres Margit polgármester a járulék emelésével egyidejűleg a szolgáltatás színvonalának emelését tűzte ki célul. Az, hogy konkrétan milyen típusú intézkedéseket fognak bevezetni a mezőőrség javításának érdekében, még kidolgozás alatt áll, de terveik között szerepel, hogy a mezőőröket eszközökkel lássák el, amivel ki tudnak menni a területekre, valamint felvetődött ötletként a mezőőrök nyomon követhetősége is.
