A magyar Vidékfejlesztési Programot (VP) idén nyáron fogadta el az Európai Bizottság. Végeredményben mennyire sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket?
Miután az Európai Bizottság augusztusban jóváhagyta Magyarország közel 1300 milliárd forintos Vidékfejlesztési Programját, bátran kijelenthetem, hogy sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket. A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok fejlesztési elképzeléseit helyezi előtérbe. Ezt legfőképp két nagy területen lehetséges elérni, az agrárberuházások támogatása terén, valamint az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program esetében. A kertészeti, állattenyésztési beruházások fejlesztésére rendelkezésre álló keret 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját. Az AKG esetében a szántóföldi gazdálkodás forrásai degresszív módon kerülnek kifizetésre, amivel a kormány egyértelműen a családi gazdaságokat helyezi előtérbe. A szántóföldi földhasználati kategória esetén a támogatás intenzitása 300 hektár nagyságú földterületig 100 százalék lesz, 300 és 1200 hektár között azonban csak 85 százalék, 1200 hektárt meghaladó terület esetében pedig már csak 50 százalék. Sikerült az öntözésfejlesztés területén is megvédenünk a magyar gazdák érdekeit, hiszen e téren az EU eredetileg nem támogatta, hogy növelhessük az öntözött területek nagyságát.
Az új VP-ben összesen 1300 milliárd forint uniós és hazai forrást lehet felhasználni 2014-2020 között. A forráselosztásban melyek a legfontosabb szempontok, és mely agrárterületekre jut a legtöbb pénz?
A forráselosztás során a legfontosabb szempont az volt, hogy azok az ágazatok rendelkezzenek nagyobb kerettel, amelyek munkaigényesebbek, ahol további vidéki munkahelyeket lehet teremteni. Emellett kiemelt szempont a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, az ágazat versenyképességének erősítése. A 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások a többi uniós tagállamé- hoz képest kiemelkedően magas, több mint 40 százalékkal nagyobb arányban részesednek a VP forrásaiból.
Az élelmiszer-feldolgozóipar technológiai, erőforrás-hatékonyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseire mintegy 200 milliárd forint jut. A kertészeti ágazatban gazdálkodók 72 milliárd forintnyi összegben részesülnek, de további források a rendelkezésükre állnak majd, például öntözésfejlesztésre. Az állattenyésztés közvetlen fejlesztési támogatásai mintegy 75 milliárd forintot fognak kitenni.
Fontos külön kitérni a Vidékfejlesztési Program első két megjelent felhívására is. Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekre 176,3 milliárd, míg az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérésre, az ökoló- giai gazdálkodás fenntartására 64,4 milliárd forint jut 2020-ig. A kormány egyik fontos stratégiai célja továbbá, hogy fejlessze a mezőgazdasági vízgazdálkodást, az öntözésfejlesztést és az öntözött területek nagyságát. Erre mintegy 54 milliárd forint került elkülönítésre a VP-n belül. A Vidékfejlesztési Program kiemelt figyelmet fordít mindezek mellett a fiatal gazdálkodók támogatására.
A képzett, ifjú gazdákat elkülönített forrásokkal, nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus alprogram keretében segíti a kormány. Új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására. A képzett, ifjú gazdákat elkülönített forrásokkal, nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus alprogram keretében segíti a kormány. Új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására 37,7 milliárd forintot, a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek beruházásainak támogatására pedig mintegy 38,8 milliárd forintot különített el a kabinet.
A mai napig tartanak a viták arról, hogy az új VP több vagy kevesebb támogatást közvetít-e 2007-2013- hoz képest. Végeredményben milyen lehet a VP "pénzügyi szaldója"?
A vita nem a VP forrásairól, hanem a teljes KAP keretéről szólt. A magyar kormány tárgyalásainak sikerességét mutatja, hogy az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének, a Közös Agrárpolitikának (KAP) teljes költségvetéséből - annak több mint 10 százalékos csökkenése ellenére - Magyarország részesedése 2,4 százalékról 3,2 százalékra növekedett. Ennek köszönhetően több forrás jut a gazdáknak a 2020-ig tartó fejlesztési időszakban, mint a korábbi programozási ciklusban. Ez vitathatatlan. A KAP I. és a KAP II. pillér teljes forrásainak alakulását figyelembe véve összesen mintegy 3 770 milliárd forint forrás áll hazánk rendelkezésére. A VP közvetlen forrása ugyan kevesebb, de az agrár-vidékfejlesztési támogatási rendszert egészében kell vizsgálni. Fontos például kiemelni, hogy a vidékfejlesztés hazai társfinanszírozása mellett a hazai agrárpolitika az előző időszakhoz képest jelentősen megemelt nemzeti támogatásokkal egészül ki. Azaz nem az unió feltételéhez kötött társfinanszírozást, hanem a rugalmasabb nemzeti borítékok költségvetését emelte meg. Ezzel lehetővé válik olyan ágazatok - főleg az állattenyésztésben - támogatása, amelyek az uniós szabályok alapján nem lennének lehetségesek.
A Miniszterelnökség összességében szintén jelentős, 200 milliárd forintos összeget szán az élelmiszeripari fejlesztésekre, amelyet a GINOP-források további 100 milliárddal egészíthetnek ki. Milyen méretű piaci szereplők pályázhatnak majd, és mekkora érintett cégkörrel számolnak?
Az előttünk álló időszakban élelmiszeripai beruházásokra 200 milliárdot a Vidékfejlesztési Program biztosít az EMVA-forrásokból, ebből 20 milliárd forintnyi elkülönített forrásösszeg a borágazat fejlődését szolgálhatja. A VP élelmiszeripari jogcímeiből kizárólag a mikro- és kisméretű élelmiszeripari vállalkozások, a mezőgazdasági vállalkozások és csoportosulásaik pedig méretbeli korlátozás nélkül lesznek jogosultak. Mint a legtöbb beruházási műveletben, a feldolgozó cégek esetében is főként a hozzáadott érték növelését célul tűző, az erőforrás-hatékonyságot javító beruházások támogathatók. A támogatási intenzitás egységesen 50 százalék - leszámítva a közép-magyarországi régiót, ahol 40 százalékos. A kollektív beruházások természetesen a feldolgozóiparban is kiemelten támogatandók.
Az idén 32 pályázati kiírás megjelentetését tervezik, amellyel mintegy 710 milliárd forintnyi támogatást hirdetnek meg. Mi lehet a további konkrét menetrend?
Hamarosan elfogadásra kerül a VP 2016. évi Éves Fejlesztési Kerete, amelyben látható lesz, hogy a beruházási felhívásokat, a VP keretének döntő többségét még 2016-ban megjelentetjük. Nem fogunk 2017-ig várni, mert a gazdák, a vállalkozások és az önkormányzatok már nagyon várják ezeket a lehetőségeket. Mindenki arra számít, hogy 2016 a pályázati dömping éve lesz.
Az interjú teljes verziója az "Agrárszektor 2015 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványunkban olvasható.
