A tavalyi rekord után idén kevesebb gyümölcs és zöldség termett Magyarországon. A terméskiesés oka főként a szélsőséges időjárás, a fagy, a nagy meleg és a kevés csapadék volt.
Meggyből ugyan kiugró mennyiség termett az idén, ám ennek egy részét egész egyszerűen nem érte meg leszedni a fáról. A nyár folyamán a nagyobb szövetkezetek és a gazdák úgy döntöttek, hogy későbbre halasztják a meggy szüretelését, mivel a meggyet felvásárlók kilogrammonkénti 55 forintos felvásárlási árral jelentek meg a piacon.
A többség a 100 forint körüli átlagos önköltség miatt joggal kevesellte az 55 forintos árat, amelyet induló árnak ajánlottak, és a szezon folyamán ez szokott a legmagasabb lenni. A szüret végére ugyanis a meggy ára akár 20-40 forinttal is olcsóbb lehet az induló árhoz viszonyítva.
A konzervgyárak szerint az alacsony árak oka többrétű, egyrészt a kiugró termés miatti növekvő kínálat csökkenő kereslettel párosult az idén, valamint gondot jelentett számukra az, hogy az előző évről magas áthúzódó készleteik voltak raktáron. Ezeket a készleteket a kormányzat még 2014-ben "támogatta meg" feldolgozási pénzekkel. A felvásárlói érveket a termelők vitatták, és ingyen meggyosztással folytatták korábbi tiltakozó akcióikat.
Szeptemberben Hajdúböszörmény adott otthont az első nemzeti meggyfórumnak, amelyen Feldman Zsolt, az FM államtitkára rámutatott, hogy az ágazatban nagyon alacsony a felek közötti együttműködési készség, ezért a szaktárca a jövőben koordinálni fogja a meggyágazatot. Bizakodásra adhat okot, hogy ennek megfelelően elkezdték kidolgozni a nemzeti meggyprogramot is.
Almából viszont nem volt túlkínálat, hiszen jócskán elmaradt az ez évi almatermés a tavalyitól. Szabolcsban az almatermelők már tavasszal tudhatták, hogy kevesebb termést remélhetnek, hiszen a tavaszi virágzás jóval alulmúlta a tavalyit. Az idei aszály minőségi gondokat is okozott egyes ültetvényekben, például méret- és színeződési problémákat.
Az idén debütáló új támogatási rendszerben egyre jobban megéri kertészkedéssel foglalkozni. A nyáron elfogadták az új Vidékfejlesztési Programot, amelyben jelentős összegeket szánnak a kertészeti ágazat fejlesztésére, a pályázati ütemterv szerint a november a kertészeké. Pályázni lehet fólia- és üvegházak építésére, ültetvények fejlesztésére, kertészeti gépek beszerzésére. A fiatal gazdák magasabb támogatási intenzitásban részesülhetnek.
A kertészeteket nemcsak korszerűsíteni akarja a kormányzat, hanem cél a számuk gyarapítása is. Jó eszköz e cél eléréséhez a termeléshez kötött támogatások idei bevezetése. Ennek hatására egyrészről javul a meglévő kertészetek jövedelemtermelő képessége, vagyis erősödik azok jövedelembiztonsága, másrészről pedig a támogatások vonzóvá tehetik a kertészkedést más ágazati szereplők számára
Az idei év nem sok jóval kecsegtette a szántóföldi vetésforgóban zöldségtermeléssel foglalkozókat sem. A zöldborsó és csmegekukorica árai rég nem látott mélységbe süllyedtek idén, ennek okai részben pont a termeléshez kötött támogatásokban keresendő. Voltak felvásárlók, akik egyszerűen az új támogatási formára hivatkozva csökkentették a felvásárlási árakat.
Hazánkban közel 25-30 ezer hektáron foglalkozunk a csemegekukorica termelésével, kibocsátásunk éves szinten 430-500 ezer tonna körül alakul, melynek nagy része az exportpiacokra kerül, így a csemegekukorica árainak nem tett jót az orosz embargó. A csemege árát az orosz szankciókon túl az árukukorica alacsonyabb ára is negatívan befolyásolta. Az idei év extrém időjárási viszonyai kihívá- sok elé állították a csemegéseket is, hiszen a termésátlagok rendkívül széles skálán, 1020 tonna között ingadoztak. Sok helyütt még lineárok alatt is hiába öntözték a növényt, a termésátlag így is nagy szórást mutatott.
A zöldborsó termésátlagai 6-8 tonna körül alakultak. Az árak a zöldborsósoknak sem kedveztek, bár a zöldborsónál már nagyobb szerepe volt az új támogatások megjelenésének. Sokan öntözőrendszerek nélkül vágtak bele a zöldborsózásba, lévén, hogy azt támogatják, sőt, még ökológiai célterületként is el tudják számolni.
A kertészeti ágazat igencsak élőmunka-igényes, így éppen a munkahelyteremtés miatt igyekszik a kormány a szubvencióknál minél jobban előtérbe helyezni a szektort. A közfoglalkoztatási programban a települési önkormányzatok kertészeteket hoztak létre, ami dicséretes, ezekben a kertészetekben azonban a megtermelt zöldségeknek az értékesítése még nem mindenhol megoldott. Emiatt megtörtént, hogy helyi szinten, kis piacokon az önkormányzati kertészetekből kikerülő olcsóbb áron értékesített zöldségek megnehezítették a valóban piaci alapon dolgozó kertészek egyébként sem könnyű mindennapjait.
A teljes elemzés az "Agrárszektor 2015 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban olvasható.
