Tavaly novemberben az Európai Unió agrárexportja az októberi mérsékelt visszaesés után ismét erőre kapott. A harmadik országokba irányuló kivitel értékben mintegy 5,7%-kal növekedett 2014 novemberéhez viszonyítva. Az Egyesült Államokba, Kínába, Szaud-Arábiába, Törökországba és Dél-Koreába irányuló export figyelemre méltó növekedést ért el. Kína jelenleg az unió második legfontosabb exportpiaca, amely az elmúlt időszakban a korábban fontos orosz piacok helybe lépett. A legnagyobb növekedést a zöldségfélék, citrusfélék, búza és élőállatok esetében regisztrálták, miközben a bor- és szeszesital-kivitel jelentősen csökkent. A tavalyi év utolsó előtti hónapjában az import volumene 9,5 milliárd euró környékén stagnált, az agrárkülkereskedelmi mérleg ennek megfelelően 1,3 milliárd eurós többletet mutatott.

2016-ban az uniós agrárexport potenciálját "diplomáciai eszközökkel" továbbra is támogatni kívánjuk, ugyanakkor a kedvező kereskedelmi eredményeket nem szabad összekeverni az európai gazdálkodók jövedelmi helyzetének javulásával - hívta fel a figyelmet az agrárbiztos.

Az európai gazdálkodókat más eszközökkel is szeretnénk támogatni, többek között a Közös Agrárpolitika egyszerűsítésével - mondta el Hogan, aki már hivatalba lépésekor kifejezte egyértelmű elkötelezettségét a KAP egyszerűsítése mellett. Az egyszerűsítések főként az ellenőrzések rendszerét, a termeléshez kötött támogatásokat, a piaci intézkedéseket, valamint a zöldítést érintik majd. Hogan számos egyszerűsítésre vonatkozó javaslatot tett az elmúlt hónapokban, és a további reformokat is kilátásba helyezett. Legutóbbi javaslata három új elemre fókuszál: a támogatási kérelmek előzetes ellenőrzése, a sárga lap, és az egyszerűsített szankcionálási rendszer.

A zöldítés szabályozásának felülvizsgálata is folyamatban van, ennek érdekében az agrárbiztos konzultációs időszakot hirdetett meg, amely március 8-éval zárul. A KAP reform életbelépésekor már lefektették, hogy a Bizottság egy év elteltével felülvizsgálja az ökológiai célterületekre vonatkozó szabályozást, elsősorban az adminisztratív akadályok, az egyszerűsítés lehetősége, az egyenlő feltételek biztosítása és a termelési potenciál tekintetében. A felülvizsgálat időszaka 2016 végéig tart majd.

Az agrárbiztos egy hazai vonatkozású témáról is beszámolt. A közelmúltban a Bizottság az agrárpiaci helyzet stabilizálása érdekében létrehozott egy 12 szakértőből álló munkacsoportot, amelybe egy magyar szakembert, Dr. Juhász Anikót, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatóját is beválasztották. A szakértői testület feladata, hogy ajánlásokkal segítse a válsággal küzdő mezőgazdasági szektorok problémáinak kezelését. Az agrárpiaci helyzetet vizsgáló testület elnöke a korábbi holland agrárminiszter, Cees Veerman. A munkacsoport az érdekelt felek, valamint az európai uniós intézmények bevonásával végzi tevékenységét, és olyan kiemelt témákat vizsgál, mint a piaci és kereskedelmi átláthatóság, vagy a mezőgazdasági termelők pénzügyi eszközökhöz való hozzáférése. A munkacsoport összegző jelentése 2016 őszén jelenik majd meg, a testület ebben konkrét ajánlásokat tehet egyes szabályozási kérdésekben.