A közös agrárpolitikáról (KAP) elfogadott megállapodás alapvetően határozza meg a magyar mezőgazdaság 2023-2027 közötti támogatási rendszerét és termelési feltételeit, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter. A magyar mezőgazdaság számára a közvetlen támogatási rendszer, az agrár- és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák és a kisgazdaságok támogatása együtt teszi majd lehetővé a versenyképes fejlődést, írta meg a Világgazdaság.
Az állattenyésztőknek és a kertészeteknek jó hír, hogy megmaradnak a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is.
- mondta gyorsértékelésében Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
A szakember úgy véli, az egyezség ideiglenes jellege azt erősíti, hogy a KAP félidei felülvizsgálata jelentősebb változtatásokat fog hozni, ahogyan az 2003-ban is történt. Szerinte az új KAP egyre kevésbé közös, és egyre kevésbé agrár, mert bővül a tagállami hatáskörbe kerülő ügyek köre. Ilyen a zöldítés utódjának tekintett ECO scheme, amelyről még vitáznak, ahogyan arról is, hogy a területalapú támogatás 20%-os vagy 30%-os lesz-e.
Másrészt egyre inkább az agrártermelésen kívüli szempontok határozzák meg a szabályokat, és csökken a költségvetési keret: az agrártermelők jövedelmének stabilizálására szolgáló első pilléres hazai támogatások 4-5%-kal, míg a vidékfejlesztési pénzeket tartalmazó második pilléresek 14,3%-kal eshetnek. Az utóbbinál a kormány megemelheti a nemzeti társfinanszírozást, erre az új KAP keretrendszerében az agrárkamara szerint is szükség lenne.