Elérkezettnek látják a meghatározó agrárgazdasági termékpályák képviselői az időt arra, hogy most újabb áfacsökkentési lépéseket csikarjanak ki a kormányból. Az újraéledő ambícióknak az ad elsősorban alapot, hogy a sertés tőkehús januári áfacsökkentésének hatása szinte teljes mértékben érvényesül a fogyasztói árakban. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők az áfamérséklést - legalábbis egyelőre - továbbadták a vásárlóknak, vagyis a fogyasztói árak jelentősen csökkentek.

Mint ismert, a kormány az év elejétől 27 százalékról 5 százalékra mérsékelte a sertés tőkehús áfáját, amelynek nyomán az eddigi tapasztalatok szerint a bolti húsárak a legtöbb helyen 17-22 százalékkal estek. A kormányon belül további áfacsökkentésért lobbizó agrártárca hetente tart tájékoztatókat arról, mennyivel lett olcsóbb a sertéshús, több agrárágazat pedig szintén megpróbálja "meglovagolni az áfacsökkentési hullámot". A kedvező fejleményekre építve most látnak ugyanis komolyabb esélyt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknél, illetve Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél az adóváltoztatási kérések meghallgatásra találnak.

Ma elsősorban a túltermelési válságtól szenvedő tejtermelők reménykednek abban, hogy a kormány soron kívül 18 százalékról 5 százalékra mérsékli a fogyasztói tejek áfáját. Adócsökkentést sürgetnek a baromfipiaci szereplők is, akik a sertés tőkehús adóváltoztatását olyan diszkriminatív lépésnek tartják, amely indokolatlanul sújtja a helyettesítő termékeknek számító, továbbra is 27 százalékkal adózó baromfihúsokat. Sőt, a napokban bejelentették áfacsökkentési igényüket a haltermelők is, akik már régóta kisebb adóért lobbiznak.

Ezzel azonban várhatóan még nincs vége az áfamérséklési kéréseknek, mivel újabb agrárágazatok léphetnek fel ilyen igénnyel. Korábban például a zöldség-gyümölcs szektor is úgy foglalt állást, hogy 5 százalékos áfára lenne szükség a feketegazdaság visszaszorításához. Ugyancsak 5 százalékos áfát szorgalmazott a lisztre a malomipar is, amely csődöktől tart az irreális verseny miatt, bár iparági vélemények szerint az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) javított a piaci helyzeten.