Nagy változtatásokat hajt várhatóan végre 2017-től a legnagyobb állami vizek horgászati szabályozásában a Mohosz, amely a legtöbb nyilvántartott állami vízterületnél 2016-tól kapta meg a hasznosítási jogot, és ezt most úgynevezett alhaszonbérletként adja tovább tagszervezeteinek, illetve azok horgászegyesületeinek. A változtatások hátterében az áll, hogy minden nyilvántartott állami vízterületen megszűnt a kereskedelmi célú halászat, és a hasznosítást azt idéntől horgászszervezetek veszik át.
A Mohosz egyik tavalyi választmányi határozata szerint 2017. január elsejétől meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a Duna és a Tisza élő szakaszain a területi jegyek maximum 3-3 szakaszra legyenek bontva. Ez azt jelentené, hogy maximum ennyi szakaszra lehetne kiváltani területi jegyeket, vagyis horgászati szempontból a Duna- és a Tisza-szakaszok száma jelentősen csökkenne, miközben a kiváltható területi engedélyek hosszabb folyószakaszokra lennének érvényesek.
Egy másik Mohosz-határozat azt is előírja, hogy "legalább a Balatonra, a Dunára, a Tiszára és a Velencei-tóra" együttesen érvényes, kedvezményes - úgynevezett országos - területi jegytípust is ki kell alakítani 2017-től. Ez pedig azt jelentené, hogy e vizeken egy engedély kiváltásával is horgászni lehetne, vagyis nem kellene külön-külön területi jegyeket venni.
Kérdés persze, hogy az összevonások mennyire drágítanák a területi jegyárakat a tavalyi vagy az idei árakhoz képest. Ezzel kapcsolatban a Mohosz úgy rendelkezik, hogy az összevont jegyek éves díja nem haladhatná meg a bevont szakaszok legmagasabb díjú éves területi jegyének 150 százalékát. Ez tehát a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha például két olyan szakaszt vonnának össze, amelyeken az éves területi jegy ára az idén 10 ezer és 20 ezer forint, az összevont éves jegy maximum a 20 ezer forintos drágább jegy 150 százalékába, vagyis 30 ezer forintba kerülhetne 2017-ben.
A Mohosz az idén várhatóan még nagyjából az eddigi hasznosítási szakaszoknak megfelelően adja alhaszonbérletbe horgász tagszervezeteinek a Dunát és a Tiszát, azaz váltja le számos helyen a korábbi halászati hasznosítókat. Ettől függetlenül egyes szakaszok hossza módosulhat, vagyis előfordulhat, hogy az új területi jegyek nem mindenhol terjednek ki pontosan az eddigi folyószakaszokra. Azért is lehetnek változások, mert a Mohosz el akarja érni, hogy egyes dunai és tiszai szakaszokon az új horgászati hasznosítók már az idén is adhassanak ki közös, összevont területi jegyeket. Az árképzésnél itt is a "150 százalékos szabály" érvényesülne, vagyis az új jegyár az eddigi drágább jegy legfeljebb 150 százaléka lehetne.
Az átszervezéseket a horgászok terheinek tervezett csökkentése, illetve a horgászszervezeti szolgáltatások egységesítése indokolja - közölte az agrárszektor.hu-val Dérer István, a Mohosz elnökhelyettese. Az átalakítások első lépcsője, hogy január elsejétől a Mohosz haszonbérletébe került valamennyi lejárt hasznosítású vízszakasz, amelyek zömét a szövetség február elsejétől alhaszonbérbe adja horgászszervezeteinek. A Dunát és a Tiszát érintő intézkedések második lépcsője lesz a területek összevonása maximum 3 szakaszra 2017-től. Az összevonás Dérer István szerint azt is jelentheti, hogy például a Dunán a folyó teljes hazai szakaszára érvényes, általános dunai jegyet is kiadhatnak.
