Veszélyes változások: mi lenne Tokajból furmint nélkül?

agrarszektor.hu
Merlot nélkül olyan lenne Bordeaux, mint Tokaj furmint nélkül. Fel is vetődött a kérdés, hogy a világ legismertebb borvidékei alkalmazkodhatnak-e a klímaváltozás hatásaihoz anélkül, hogy elveszítenék identitásukat. Ezért kísérletek folynak az érési idő késleltetésére.

Az elmúlt évet meghatározó, és az idén is várható száraz forróság azonban nem ijeszti meg a francia borászokat, mert amint Bernard Farges, a híres Bordeaux-i borvidék szakmaközi bizottságának elnöke mondta az AFP tudósítójának, a korai szüret a minőség javulásával jár együtt. A mezőgazdasági kutató, Kees van Leeuwen viszont úgy véli, hogy 20-30 éven belül a merlot valószínűleg augusztusra beérik, ami miatt elveszíti a megszokott frisseségét, ugyanakkor a magasabb cukortartalom miatt nőni fog a bor alkoholtartalma.

Az ilyen eltérő vélemények miatt fordultak a borászok a tudományhoz, hogy segítsen nekik megtalálni az érés késleltetésének módját, hogy ez a jegyzett vörös szőlő - valamint a többiek - ne nélkülözzék a csípős őszi éjszakákat, aminek a borok zamatukat köszönhetik. Miután a szőlő évelő növény, a kutatóknak könnyű összehasonlítani az egyik évet a másikkal. A szőlészek pontosan tudják, milyen fontos a rügyezés, virágzás, fürtösödés valamint a szüret dátuma, illetve annak időjárása - jelentette ki Herve Quenol a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet kutatója. Quenol is részt vesz abban a több éves kutatásban, ami során azt vizsgálták, miként alkalmazkodnak a szőlőfajták a felmelegedéshez. A megállapításokat tavasszal hozzák nyilvánosságra.

Annyi azonban addig is világos, hogy egyre északabbra tolódik Európában a szőlőhatár, arról nem is beszélve, hogy egyre nagyobb mértékben növekszik a borok alkoholtartalma. Ez különösen a mediterrán régióban figyelhető meg, ahol már nem szokatlan a 15 százalékos alkoholtartalmú bor. Európa egyik vezető mezőgazdasági kutatóintézete, a francia INRA egyik szakértője, Hernan Ojeda szerint a nyolcvanas évek eleje óta a Laguedoc bor alkoholtartalma évtizedenként majdnem egy százalékkal emelkedett, így elérte az átlagos 13 százalékot.

Ez a tendencia láthatóan elkerülhetetlen, bár vannak bizonyos borkészítési technikák az ilyen hatások enyhítésére - mondta Herve Quenol, megjegyezve, hogy bizonyos fajták már jó ideje adnak 15 százalékos bort Ausztráliában, Dél-Afrikában és Argentínában. Európában azonban más fajták és azokkal szemben más fogyasztói elvárások vannak, miközben az INRA kimutatta: a hatvanas évek óta három héttel kezdődik korábban a szüret földrészünkön.

Mindazonáltal, Franciaország északi és déli borvidékeit nem egyformán érinti a felmelegedés. A színtől függően egyes szőlőfajtákra még semmilyen hatással sem volt, de amint Quenol hangsúlyozta: a fehérek inkábba hűvösebb körülményeket szeretik, ami különösen fontos a jellegzetes zamat kialakulása szempontjából.

A franciák ugyanakkor már elkezdtek kísérletezni portugál és olasz fajtákkal is, az INRA pedig azon dolgozik, hogy vad szőlőkkel keresztezze az ismert fajtákat, részben azért, hogy jobban ellenálljanak a betegségeknek, részben azért, hogy lassabban fejlődjenek és lassabban érjenek be.

Forrás: blog.syngenta.hu

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?