Hogyan értékeli az elmúlt évet az agrárium szempontjából? Milyen volt a szektor teljesítménye finanszírozói szemmel nézve?
A Budapest Bank mindig is hitt az agráriumban. A szektor az elmúlt években látványosan fejlődött, és mára a magyar gazdaság kulcságazatává vált. Folyamatosan emelkedett a mezőgazdaság kibocsátása és az agrárexport. Ráadásul az ágazat GDP hozzájárulásáról sem szabad megfeledkezni: mezőgazdaság 4 százalék körüli súllyal bír a hazai GDP-n belül. Finanszírozói szempontból, tőkeerejüket tekintve az agrárvállalkozások kiemelkednek a kkv-k közül. Ugyan sokszor elhangzik, hogy az agrárcégek nem elég tőkeerősek, nekünk éppen ellenkező a tapasztalatunk. A nálunk lévő agrárcégek nagy részben, majdnem 60 százalékban saját tőkéből finanszírozzák tevékenységüket.
A Budapest Bank milyen eredményeket mutathat fel ezen a téren?
A Budapest Bank vállalati üzletágának elsődleges prioritása a hazai kis- és középvállalkozói ügyfelek kiszolgálása, ügyfeleink 80 százalékát hazai kkv-k teszik ki. A portfólión belül pedig a kilencvenes évektől kezdve nagy hangsúlyt fektettünk az agrárcégekre, és önálló agrárszakértői csoportot is felállítottunk ezen cégek támogatására. Szakértőink mélyrehatóan ismerik az agrárvállalkozások helyzetét, a banki kapcsolat ugyanis nem a számlanyitással kezdődik, és nem a hitelezéssel zárul, a tanácsadás rendkívül fontos szerepet játszik a megfelelő finanszírozási lehetőség kiválasztásában.
Az agráriumhoz kapcsolódó vállalkozások hitelállománya 2011 és 2015 között jelentős mértékben, mintegy 25 százalékkal nőtt. Az elmúlt néhány évben a kkv-hitelállományunk 29 százaléka köthető az agrárvállalkozásokhoz, ez pedig magasabb részesedés az ágazatban általánosságban tapasztalhatónál. Emellett 2013 és 2015 között a Budapest Bank a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretén belül mintegy 150 milliárd forintot folyósított, amelynek csaknem 30 százaléka szintén az agrárszektorban került kihelyezésre. Összességében azt gondolom, hogy az agrárium a teljes bankszektor számára is stratégiai fontosságú kitörési pontot jelent, és mi a jövőben is komoly potenciált látunk az agrárvállalkozások finanszírozásában.
Az utóbbi években a hitelpiacon felértékelődött az agrárfinanszírozás, a bankok harcolnak az agrárügyfelekért. Minek tudható be ez a tendencia?
Az agrárium nem csak a bankok szemszögéből kiemelt ágazat, hanem nemzetgazdasági szempontból is, hiszen hazánk kiváló adottságokkal és nagy hagyományokkal rendelkezik a területen. Az ágazat finanszírozásáért folytatott verseny egyrészt erre vezethető vissza. Másrészt az agrárium mindig is stabil alapokkal rendelkezett, az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján a mezőgazdasági termelők által felvett hitelek bedőlési aránya jóval alacsonyabb, mint a gazdaság más szegmenseiben működő cégeknél.
Továbbá az ágazatban jelentős hitelkereslet is tapasztalható: az egy vállalkozásra eső hitelállomány az agrárszektorban jóval magasabb, mint általában a többi ágazatban, így akár másfélszer-kétszer nagyobb is lehet. Végül, de nem utolsó sorban a 30 napon túli késedelmes hitelek aránya lényegesen alacsonyabb az agrárágazatban.
Milyen ágazatokat preferálnak az agráriumon belül?
Mi összességében nem ágazatokat, hanem cégeket finanszírozunk. Szerintünk az a jó megközelítés, ha minden egyes ügyletet külön-külön vizsgálunk meg, bármely szektorról, területről is legyen szó. A növénytermesztés kétség kívül vitte a prímet az elmúlt években, és jelentős beruházásokat sikerült megvalósítani a vállalkozásoknak. 2016-ban mind a pályázati, mind pedig a terület alapú támogatási rendszer változása miatt a beruházások élénkülését várjuk ezen a területen.
2016 a pályázati dömping éve lesz az agrárium számára. Hogyan ítéli meg a Vidékfejlesztési Programot? Mi a véleménye az eddig megjelent pályázatokról?
A kkv-k finanszírozási lehetőségeit tekintve az uniós támogatások jelentős szerepet játszanak. Tapasztalatunk szerint a jelenlegi támogatási ciklusban minden harmadik kkv-ügyfél pályázna az uniós forrásokra. Egy általunk készített tavalyi kutatás alapján úgy látjuk, hogy a következő három évben legalább a kkv-k fele szeretne elindulni valamilyen pályázaton, és minden harmadik cég akár 2-3 pályázatra is jelentkezne.
Ami nagyon fontos - ahogyan az a kormányzati kommunikációban is megjelent -, hogy a pályázatok alapvetően a kisebb gazdaságokra fókuszálnak, nagyon sok pályázaton eleve csak a mikro- és kisvállalkozások indulhatnak. Úgy gondoljuk, hogy a közepes és nagyobb cégeknél erősebb lesz a verseny a pályázati forrásokért, emellett erőteljesebb lesz a kiegészítő finanszírozási igény is.
A 2014-20-as ciklus pályázatai zömmel idén és jövőre jelennek meg. Ha egy-egy szegmensre - például kertészetre vagy állattenyésztésre - bontjuk a témát, akkor a beruházási támogatások keretösszege elmarad attól, amelyre az ágazatban igény van. Itt feltehetően nem lehet számolni több évig nyitva tartott pályázati lehetőségekkel, hanem valószínűleg egy, maximum két pályázati körre kerül sor a következő fél-egy évben, ahol ezeket a forrásokat el lehet nyerni.
A kertészetet, az élelmiszeripart és az állattenyésztést mind a szakpolitika, mind a támogatási rendszer kiemelt ágazatként kezeli. Javulhat-e ezeknek az ágazatoknak a finanszírozói megítélése?
Az állattenyésztési és a kertészeti ágazatban az előző évekhez viszonyítva valóban több forrás áll rendelkezésre. Úgy vélem, hogy a magyar agrárszektor megítélésén és teljesítményén mindenképpen segíthetne az, ha nem csak alapanyagot állítanánk elő, hanem a feldolgozott termékeket exportálnánk is. Finanszírozói szempontból nagyon fontosnak tartjuk a feldolgozóipart, amely kiemelt szerepet játszik abban, hogy az ágazat összességében minél nagyobb kibocsátást tudjon elérni és minél nagyobb hozzáadott értéket tudjon felmutatni.
Több állami hitelprogram indult el a közelmúltban, amelyből az agrárium magasabb arányban részesült. Hogyan ítéli meg az állami szerepvállalást az agrárszektorban?
Az államilag támogatott hitelkonstrukcióknak komoly szerepe van mind a teljes hitelkereslet, mind az agrárgazdaság bővülésében. A beruházások többségét az ügyfelek támogatott hitelből igyekeznek megvalósítani.
Az agrárszektor esetében leginkább az NHP-t emelném ki. 2014-15-ben a mezőgazdaság részesedése az NHP-ból 22 százalék volt, ugyanez az arány a Budapest Banknál 30 százalék körül alakult. Mintegy 150 milliárd forintot helyeztünk ki a program második szakaszában, vagyis az NHP források minden tizedik forintját nálunk vették fel az ügyfelek. Az NHP idei lehetőségei ugyan szűkebbek, mint tavaly, de még mindig nagyon fontos szerepet játszik ez a konstrukció a magyar gazdaság életében.
2020 után várhatóan csökkennek a hazai agráriumba áramló uniós források. Az addig rendelkezésünkre álló időszakban nagyon komoly versenyképességbeli javulást kellene elérnie a hazai agráriumnak. Ön mire számít 2020 után?
2020-ig jelentős pályázati volumenekre számíthatunk, a megváltozott feltételek mellett mi továbbra is minden ügyfelünket arra biztatjuk, hogy éljenek a lehetőséggel. Most kell megvalósítani minden hatékonyságnövelő beruházást, akár az állattenyésztés technológiai, genetikai részében, akár a növénytermesztésben a kertészeti ágazatban - gondolok itt például az öntözésre -, vagy akár az ehhez kapcsolódó feldolgozóiparban.
Ön szerint a bankszektor hogyan tud hozzájárulni a mezőgazdaság versenyképességének javításához?
A Budapest Bank ereje a szektor, az ügyfelek ismeretében rejlik: szakértőink mélyrehatóan ismerik az agrárvállalkozások helyzetét, problémáit és igényeit. Az ágazati folyamatokat látva folyamatosan fejlesztjük termékeinket annak érdekében, hogy az új támogatási irányoknak megfelelően a vállalkozások beruházási igényeire is ideális megoldásokat kínáljunk.
Ebben az évben tovább bővítjük agrár ügyfélkörünket, még jobban fókuszálunk az integrációkra és az őstermelők felé is nyitunk. Új termékként bevezetjük az eszközhitelt, szélesítjük a normatív támogatások előfinanszírozási lehetőségeit és a faktoringnak is nagyon fontos szerepe lehet az agrárfinanszírozásban. Úgy vélem, hogy az éven belüli finanszírozás aránya idén nőhet, ezért személyre szabott, a szektor speciális igényeihez igazodó szolgáltatásokat kell nyújtanunk az ügyfeleknek.
Cikkünk megjelenését a Budapest Bank támogatta.
