A Takarék AgrárTrend Index értéke 2021 negyedik negyedévében 31,7 pontra nőtt a 48 pontos skálán, ami 0,3 pontos emelkedés a tavalyi harmadik negyedévihez képest. Az októbertől decemberig vizsgált időszakban az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait alapvetően befolyásolta, hogy a nyári aszályos időszakok miatt a kukorica termésátlaga a keleti országrészben jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól, azonban az értékesítési árak alakulása kompenzálta a mennyiségi kiesést. Az index értéke az állati termékpályákon működő vállalkozások kilátásai miatt marad el az egyensúlyi szintnek tekintett 35-től. Az ő várakozásaikat nagymértékben meghatározta, hogy a takarmányárak továbbra is magasak, az értékesítési árakban a költségnövekményt nem sikerült érvényesíteni, a nemrég bejelentett élelmiszerárstop következményeit pedig a termelők egyelőre óvatosan jelzik előre - hangzott el a Takarék AgrárTrend Index sajtótájékoztatóján.
Pozitív évre számítanak a szántóföldi növénytermesztők
Az aszályos év miatt a kukorica termésátlaga első becslések szerint helyenként 10-20 százalékkal elmarad az elmúlt évek átlagától, az össztermelés előzetes becslések szerint 5-10 százalékkal kisebb lett, mint a megelőző években, körülbelül 7 millió tonna lett. A műtrágyaárak viszont alig látott magasságba emelkedtek, ahogy az egyéb inputköltségek is, ez azonban a 2022 év végi elszámolásnál fog jelentkezni jövedelmezőségben. A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi növénytermesztés a 2022-ben az árszintek fennmaradását reméli, ezzel ugyanis az emelkedő önköltség ellenére is jövedelmező marad. A szántóföldi növényeket felhasználó élelmiszeripari alágazatok 2022 első félévében a megnövekedett alapanyagköltséget próbálják érvényesíteni az átadási árakban, ennek első eredményei - az élelmiszerárstoppal érintett termékeken kívül - az első negyedév végére várhatóak.
Nehezebb helyzetben vannak az állati termékpályák
Az állati termékeket előállító termékpályákon eltérő a piaci szereplők helyzetértékelése. A hazai és európai madárinfluenza-járvány érzékenyen érinti az ágazatot, majdnem 2,5 millió baromfit kellett leölni. Az átadási árak ugyan magasan az előző évi átlag felett vannak, a megdrágult takarmányköltségek pedig a február végi élelmiszeripari- és fogyasztói árakban jelenhetnek meg. Sertés esetében az átvételi árak továbbra sem mozdultak el érdemben felfelé, egyedül a malacnál látszik némi drágulás. A tojásnál szintén emelkedtek a termelői árak, viszont a madárinfluenza itt is érezteti hatását, az állatállomány egy részét le kell vágni. A tej termelői átlagára soha nem látott magasságban van, viszont az inputanyagok árának emelkedés árnyalja ezt a képet, ahogyan a 2,8 százalékos UHT-tejre bevezetett élelmiszerárstop is. A húsmarha-tenyésztők várakozásában nincs érdemi változás, az idei évnek is pozitív kilátásokkal vágnak neki
- fogalmazott Héjja Csaba, a Takarékbank agrár elemzője.
Az élelmiszerárstop kapcsán sokakban felmerült a kérdés, hogy a 3 hónap leteltével nem lesz-e kedvezőtlen hatása ennek az intézkedésnek? A szakértők szerint erre egyértelműen nem a válasz, akár tartós akcióként is megjelenhet. Ennyi idő alatt nem lehet negatív hatása, hiszen túl rövid az időtartam, emellett a kiskereskedelmi gyakorlatban ez nem így működik, mivel, ha jönne is áremelkedés, az több lépcsőből áll és igen elnyújtott. Összességében tehát a fogyasztóknak nem kell tartania attól, hogy a 3 hónap leteltével 10-20-30%-os emelkedések történjenek.
Bizakodnak a szőlőtermelők
A kertészeti termékpályákon már nem következett be számottevő változás a negyedik negyedévben, hiszen jellemzően szezonális termékeket állítanak elő. A klímaváltozás hatásait elsősorban a gyümölcstermesztők, másodsorban a szántóföldi zöldségtermesztők érzik meg. Az energiaárak drasztikus növekedése a zöldség-gyümölcs feldolgozókra hat kedvezőtlenül. Összességében termékenként eltérő mértékben ugyan, de 30-60 százalékkal emelkedett az önköltség. Ezt teljes mértékben nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban, ezért a termelés és a feldolgozás jövedelme fog csökkenni. A szőlő termelői ára magasabb volt 2021-ben, mint a megelőző évben, a vendéglátáshoz erősen kötődő szektorban viszonylag pozitív a helyzetértékelés, a járvány enyhülése, a tavaszi-nyári élénkülő forgalom, a beinduló HoReCa-szektor és a vendéglátóipar szintén keresletnövekedést hozhat, ezzel együtt várhatóan árnövekedést is
- mondta a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója.
A globális piac és a munkaerőkínálat is befolyásolja az idei évet
A Takarékbank és a Magyar Bankholding agrárelemzőinek előrejelzése szerint idén a kukorica árszintje érdemi befolyást gyakorol a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságra. Globális szinten a déli féltekén januártól kezdődő nyári aratási munkák terméseredményeit kell figyelni, ezek az adatok várhatóan hónapokig befolyásolják majd a gabonaárak alakulását, ez pedig érdemben mozgathatja a tonnánkénti 90 ezer forintos hazai árat. Az idei év folyamatait más tényezők is befolyásolják, mint például a dráguló építőanyagok vagy az emelkedő banki kamatok. Számos, az élelmiszergazdaságban működő vállalkozás a kis- és középvállalati kategóriába esik, így az energiaárak drágulása nem befolyásolja a tevékenységüket. Ugyanakkor a munkaerő-kínálat a minimálbér-emelés hatására egyrészt drágul, továbbá az intézkedés vélhetően a teljes magyar bérszínvonalat feljebb tornássza, így erős munkaerőpiaci kereslet alakulhat ki, ami a jellemzően szezonálisan foglalkoztató vállalkozások részéről kíván extra alkalmazkodást. Az élelmiszerárstophoz hasonló intézkedéssel pedig az élelmiszer-ellátási láncok még nem találkoztak. Mindezek miatt mindegyik termékpályán az óvatosság jellemzi a szereplők idei várakozásait.