Előnyben lehetnek a mintagazdaságok a Vidékfejlesztési Program pályázatainál - tette egyértelművé Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter abban a válaszban, amelyet Vadai Ágnes független parlamenti képviselő kérdésére adott. A tárca egyes kiírásoknál pluszpontokkal jutalmazhatja, ha a pályázók mintagazdaságnak minősülnek.
Mint ismert, a kormány eddig öt szervezetet ismert el mintagazdaságként. Hármat közülük - a mezőhegyesi, a bábolnai és a szilvásváradi ménesgazdaságot - állami ménesbirtokként, a Csányi Sándor tulajdonában lévő Bólyi Mezőgazdasági Zrt.-t és Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-t pedig magántulajdonú agrárvállalatként minősítették mintagazdaságnak. Nem kizárt azonban, hogy a mintagazdaságok száma növekszik majd, mivel az agrárszektor.hu korábbi információi szerint a Földművelésügyi Minisztérium folyamatosan vizsgálja további agrárcégek bevonási lehetőségeit is.
Ha előnyt élveznek is a mintagazdaságok egyes felhívásokban, Lázás János válasza szerint ez még nem jelenti azt, hogy biztos nyertesek is lesznek. Ugyanúgy meg kell felelniük ugyanis minden egyéb pályázati kritériumnak is. A Vidékfejlesztési Programban egyébként március 17-éig összesen 19 kiírás jelent meg 610 milliárd forint értékben, amely az 1300 milliárdos teljes VP-keret csaknem felét teszi ki.
Azt, hogy egyes pályázatoknál a mintagazdaságok előnyben részesíthetők, a mintagazdaságokról szóló tavalyi kormányhatározat is rögzíti. Már eleve kedvező a számukra, hogy a kormány nem adja el az ilyen gazdaságok által művelt állami földeket. A kormányhatározat pedig azt is kimondja, hogy az állami földet használó mintagazdaságok, illetve általuk integrált kis- és középvállalkozások előnyben részesíthetőek az uniós és a nemzeti fejlesztési támogatásoknál és pályázatokon. A kormányhatározat utasítja az érintett minisztereket, hogy a pályázatok értékelési szempontjainak kialakításánál, illetve a konzorciumokra vonatkozó feltételek kialakításánál erre is legyenek tekintettel, feltéve, hogy az adott támogatás igénybevételének keretfeltételei ezt lehetővé teszik.
Ezen túlmenően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek meg kell vizsgálnia, milyen lehetőség van arra, hogy a mintagazdaságok minden egymilliárd forint feletti beruházása nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősüljön, illetve arra, hogy az integrációs szerződés szerint a mintagazdaság számára előállított termények és élőállatok szállítása az EKÁER rendszerben "saját maga által végzett tevékenységnek" lehessen tekinteni. Ez komoly kedvezményt jelenthet, mivel a mezőgazdaságban számos kockázatos termék szállítása kockázati biztosítékhoz kötött.
Varga Mihálynak azt is vizsgálnia kell, milyen adókedvezményt kaphatnak a mintagazdaságok a helyi iparűzési adózásban és a társasági adózásban. Ahogyan azt is, miként lehet adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe venni az integrációban felvásárolt termékek után a nettó árbevétel meghatározott százalékára rúgó elkülönített kockázati alapot. Ezt az integrációs szolgáltatásokkal összefüggő piaci kockázatok átvállalása miatti, illetve kutatási és fejlesztési célú kifizetésekre szánnák. Vagyis azt kell górcső alá venni, hogy a k+f kiadások mellett a piaci kockázatok menedzselésére megkötött fedezeti ügyletek költségeivel csökkenthető-e az adózás előtti eredmény.
A miniszternek azt is vizsgálnia kell, hogy a helyi iparűzési adó összegének megállapításához szükséges nettó árbevétel számítási szabályok megengedhetik-e, hogy értékhatártól függetlenül az eladott áruk és közvetített szolgáltatások teljes összegét figyelembe vegyék.