Elkészült a 2016-2018 közötti időszakra szóló nemzeti agrármarketing program - jelentette be Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató-helyettese. Szavai szerint a megfogalmazott feladatok illeszkednek a korábban már elfogadott Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiához, valamint a múlt évben elfogadott közösségi agrármarketig kódexhez is.
Az agrármarketig programban foglaltakat április 30-ig egyeztetik a szakmai szervezetekkel. A programra évenként 2-3 milliárd forintot fordítanának, összességében mintegy 6-7 milliárd forint közötti összeget három évre. A finanszírozás uniós és nemzeti forrásból állna. A promóciós tevékenységben kiemelt helye lesz a húsnak, a tejnek, a halnak, a bio- és ökotermékeknek, a bornak, a pálinkának, a gabonának, a méznek - mondta a vezérigazgató-helyettes.
A közösségi agrármarketing a mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre fontosabb eszköze - hívta fel a figyelmet Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára. Lényege, hogy az együttműködésben résztvevő vállalkozások, szervezetek a bel- és külföldi piacokon nem önállóan, hanem együttesen, közös arculattal lépjenek fel, jelenjenek meg termékeikkel, szolgáltatásaikkal.
Az FM tartós marketing eszközökkel segíti a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgatósága munkáját. Példaként a magyar sertéshús hosszú távú marketing támogatását említette az államtitkár: erre a 2013 óta 670 millió forint kormányzati forrást használtak fel. A program az idén folytatódik, a tervek szerint további 200 millió forint felhasználásával. A tej és tejtermékek fogyasztásösztönzését 2015-ben 420 millió forinttal támogatták.
A magyar agráripar minden szempontból megfelel az iparfejlesztés stratégiai célkitűzéseinek, és tevékenységéhez rendelkezésre áll a magyar alapanyag, megvan a fejlődéshez szükséges technikai, technológiai ismeret, szaktudás - mondta Lepsényi István a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Szavai szerint a cél az, hogy az alapanyagexport helyett a magas hozzáadott értéket tartalmazó élelmiszertermékek kivitele növekedjen. A versenyképes kisvállalatok mellett ezért támogatni kívánják a magyar tulajdonú középvállalatokat is, hogy minél korszerűbb technikai eszközöket, technológiát tudjanak alkalmazni.
Az államtitkár szerint az ország önellátási képessége alapvető élelmiszerekből a jelenlegi 120 százalékról a termelési potenciál ésszerű és fenntartható fejlesztésével 150 százalékra emelhető. Ezzel a magyar élelmiszertermelés az európai piac fontos tényezőjévé válhat, és az export is jelentősen növelhető. Fontos, hogy a vidéki lakosság megélhetése és helyben boldogulása is biztosított legyen - tette hozzá Lepsényi István.
