Akadt tavaly egy kukoricatermesztő az Egyesült Államokban, aki hektáronként 33,5 tonnás termést tudott betakarítani. Ettől az 5,7 tonnás elmúlt évi magyar átlagtermés, de még a Magyar Kukorica Klub fajtakísérleti versenyében öntözés nélkül elért, 13,6 tonnás átlaghozam is messze elmaradt. Ugyanakkor a hazai verseny eredményei - sok helyütt sikerült 10-15 tonnás termést is elérni - azt is bizonyítják, hogy a termőhelyi adottságokhoz legjobban igazodó vetőmag-választással, megfelelő technológiai fegyelemmel, vagyis időben és kellő mennyiségben kijuttatott tápanyaggal és növényvédő szerrel bőven javítható lenne a hazai kukoricatermelés eredményessége - mondta az agrárszektor.hu-nak Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke.
Az idén túlkínálat van kukorica-vetőmagokból, ezért jókora összeget lehet lealkudni a meghirdetett árakból, és a gazdák nem kényszerülnek engedni minőségi elvárásaikból sem - mondta Szieberth Dénes. A termelők persze rá is kényszerülnek az alkudozásra, mivel egyelőre nincs kilátás a kukorica árának érdemi növekedésére a globális túlkínálat és az etanolgyártást visszafogó, rekordalacsony olajárak miatt. Mindez persze a multinacionális versenytársak miatt a kisebb, kevésbé tőkeerős hazai nemesítőházaknak nem jó hír. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) becslése szerint a hazai fajtatulajdonosok nagyjából a teljes piac 5 százalékát adják.
A fajtatulajdonosok eltérő árpolitikája is erősen közrejátszik abban, hogy meglehetősen széles sávban szóródnak a hibridkukorica vetőmagok árai - mondta Polgár Gábor, a terméktanács ügyvezető igazgatója. Egy 25 kilogrammos zsákra vetítve az árak 15-80 ezer forint között mozognak, bár az összevetést sokszor nehezíti, hogy az egyes forgalmazók eltérő szemszámmal - jellemzően 50, 70, 80 ezer maggal - töltött zsákok árait adják meg.
Forgalmazási adatokat ugyan még nem kaptak idén a tagoktól, de a terméktanács tapasztalatai szerint is bőséges a fajtakínálat, a vásárlás azonban elhúzódik. Ebben vélhetőleg a Vidékfejlesztési Programon belül meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási (akg) pályázat elbírálásának csúszása is közrejátszik. Polgár Gábor szerint van olyan várakozás a piacon, hogy az akg miatt csökkenhet a kukorica vetésterülete. A belvizes területek nagysága miatt azonban nem, mivel ezek jelentős része már felszáradt, és sok helyen már a csapadékhiány okoz gondot. Ezért azt tanácsolják a gazdáknak, hogy most minél kisebb talajbolygatás mellett végezzék a magágy-készítést, a vetést és a gyomirtást.
A gazdák a vetőmagválasztásnál sokszor a fentieknél kevésbé komplex szempontok mérlegelése után teszik le voksukat egy-egy hibrid mellett. A tapasztalatok szerint az egyre szélsőségesebb időjárás, az alacsony terményárak és a takarékossági kényszer befolyásolja alapvetően a hazai vetőmagpiac alakulását, de a szaktudás hiánya sem kedvez a megalapozott termelői döntéseknek. Az utóbbi időben ráadásul felgyorsult a fajtaváltás is: míg korábban akár évtizedekig is piacon tartottak egy-egy fajtát, de még az előző évtizedben is 6-8 év volt a kifutási idő, addig mostanra 3-5 évig van köztermesztésben egy-egy fajta.
Ez annyiban kedvező, hogy a legújabb felfedezések gyorsan eljutnak a termelőkhöz. Az viszont már kevésbé előnyös, hogy nehezebb szántóföldi kísérletekkel is alátámasztani a kereskedői ígéreteket, vagy éppen kideríteni, hogy egy-egy fajta adott termőhelyen mire képes. Szieberth Dénes szerint a termelőknek fajtaválasztás előtt érdemes a nemzeti fajtalistában szereplő adatokat összevetni a kereskedők prospektusaival.
Az egyik legmeghatározóbb trend, hogy a nagyobb FAO számúakhoz képest kisebb terméshozam ellenére is egyre korábbi éréscsoportú hibrideket választanak a gazdák - mondta Polgár Gábor. Ennek hátterében a nyári hőséghullámok egyre gyakoribbá válása mellett az áll, hogy a termelők minél inkább csökkenteni akarják a szárítási költségeiket, márpedig a korai és középkorai éréscsoportokban kifejezetten alacsony nedvességtartalommal tudják betakarítani a terményt. Ezért a hazai nemesítőknek a nagyon korai érésű fajták előállítása kedvező réspiacot jelenthet a jövőben.
Egyre keresettebbek a minél stressztűrőbb (beleértve az aszályt is) hibridek is, viszont a gyomirtó-rezisztens fajták még közel sem annyira elterjedtek a terméktanács szerint, mint a napraforgó hibrideknél. Keresettek a betegség-rezisztens hibridek is.
Szieberth Dénes szerint jelenleg még kevéssé jelentkezik a végfelhasználóknál az az igény, hogy egyes felhasználási célokhoz elfogadott hibrideket rendeljenek, mint ahogyan az a csemegekukoricánál megszokott. Holott a takarmánykeverőknél és az állattartóknál akár fontos szempont is lehetne, hogy ha sertéstakarmányhoz tervezik felhasználni az adott tételt, akkor a szaporodásbiológiát befolyásoló mikotoxin-termelésre és -kibocsátásra kevéssé hajlamos fajtákból vásároljanak be.
A fajtaválasztásnál az is egyre jellemzőbb, hogy hosszabb tenyészidejű fajtákat egyre inkább a saját állatállományt is takarmányozó termelők választanak, akár silózási, akár szemtermés-betakarítási célokra. Ha az időjárás a jövőben is a tavalyihoz hasonló marad, a kukoricaklub elnöke szerint a gazdáknak két lehetőségük lesz: vagy rövid tenyészidejű hibrideket választanak, és a fajtákból jó agrotechnológiával kihozzák a maximumot, vagy pedig öntözik a hosszabb tenyészidejű és nagyobb hozamot adó fajtákat.
