Tardonán kezdett új életet Gulyás Anna és Kaczkó Dániel, akik közösen hozták létre a Horhos-völgyi Ökobirtokot. Kistermelőkként éjt nappallá téve dolgoznak, és néha még így sem érnek a feladatok végére - olvasható a Telex oldalán. A jogszabály szerint a baromfit levághatják otthon, a marhát és a birkát viszont el kell vinni a vágóhídra. Ezután is sok a tennivaló vele: be kell tartani a hűtési láncot, fel kell dolgozni jó minőségben, le kell csomagolni, fel kell címkézni és persze el is kell adni.

Sok a feladat és nagy a felelősség, és mindenki arra törekszik, hogy valami bevétel is legyen. Ha a gazdaságban történik valami, az rögtön százezer forint, iszonyú költséges a fenntartása. Ez még mindig a hobbiszint, most még megélni nem lehet belőle. Ahhoz nőni kéne, nagyobb mennyiséget termelni. Máshol lehet, hogy eltartana minket, de itthon nem

- fogalmazott Kaczkó Dániel.

Két évvel ezelőtt azt mondták, százévente van ilyen aszály, és idén megint jött a következő. Gulyás Anna szerint a természet egy jó indikátor, de ahhoz, hogy valami előremozduljon, sok olyan kicsi gazdaság kellene, mint az övék, viszont akkor kevesebb olyan óriási kell majd, mint a most létező sokezres telepek. Óriási szükség lenne a szemléletváltásra az ágazatban.

Itthon még nem érvényesülnek a természetvédelmi szempontok

A fiatal gazdák arról is beszéltek, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban a természetvédelem mindig egy mumus volt, az emberek felét egyáltalán nem érdeklik ezek a szempontok. A cél az lenne, hogy minél több fiatalban kialakuljon ez a szemléletmód, ezt azonban egyelőre az oktatás nem támogatja: az agráregyetemen azt tanítják, hogyan lehet egy nagy gazdaságot intenzív termelési módszerekkel irányítani, de a modern szemléletek meg a regeneratív gazdaság még csak most kezd bekúszni. Lehet persze tanulni ezeket az internetről, külföldi példákból. A szomszédos országok fényévekkel járnak előre a mezőgazdaságban.

Vannak olyan technikák, amiket itthon még alig alkalmaznak. Lehet például drónokkal vizsgálni a termőföldet, hogy hol tápanyaghiányos, milyen nem műtrágyás megoldásokkal lehet segíteni a talaj helyreállítását. Ez a házaspár szerint jórészt generációs probléma: a magyar mezőgazdaság elöregedőben van, és nagyon nehezen tud változtatni a megszokásokon, berögződéseken.

Aki negyven éven keresztül szántott, az nem érti, miért van már szükség más szemléletre, pedig közben a természet megváltozott. Gyakran családon belül ütköznek az elvek: a fiatal újítana, és a saját szüleivel áll szembe

- magyarázta Kaczkó Dániel.

Kevesen ismerik a regeneratív szemléletmódot

Mint fogalmazott, ezek is hatékony módszerek, csak lehet, hogy az átállás elején nem lesznek ugyanolyan eredményesek, és lesz pár bukkanó. A regeneratív szemléletmód sok mindent jelent egyszerre: a lényege, hogy összhangban kell gazdálkodni a természettel. Nemcsak elvenni tőle, de ugyanannyit vissza is adni neki. Megismerni a talajéletet, hogy a gyep ne csak a gazdálkodót szolgálja ki, és a természetet is védjék közben. Tanulmányozni kell a gyepet, azt, hogy milyen marhafajtával mit szeretnének kezdeni, tejre vagy húsra szeretnék-e hasznosítani, és ezek jók-e egymásnak.

A módszer fontos eleme a szakaszos legeltetés. Az a cél, hogy az állatok és a talaj szimbiózisban éljenek adott legelőterheltség mellett. Ez időigényes: nem az egész legelőre engedik ki az állatokat, 1-2 nap alatt lelegelhető területre osztják a legelőkerteket, és szakaszosan engedik tovább az állatokat. Így hamarabb tud a fű regenerálódni. A marha amúgy csak azt válogatná ki magának, amit szeret. Így a jót és a kevésbé jót is kénytelen lelegelni. Ebben az évben nagy segítségükre van egy új-zélandi cég eszköze, amellyel a szarvasmarhák életműködését és legelési szokásait vizsgálják, nem utolsósorban az egészségi és ivarzási szokásaikról is naprakész információt kapnak okoseszközeikre.

Melyek a magyar kisgazdálkodók legnagyobb nehézségei?

Itthon sokkal nehezebb kisgazdálkodóként érvényesülni, és ennek a hagyománya is kiveszőben van. A szomszédos országokban a családi gazdálkodókat nagy becsben tartják. Érteni kell, hogyha mi nem lennénk, akkor olyan kistérségi területek, ahol a nagyipari gazdálkodás nem működik, mert nincsenek megfelelő adottságok, ott mi tartjuk részben életben a vidéket

- mondta el Kaczkó Dániel.

Ha nem lennének kistermelők és megfelelő szemléletű éttermek, akkor nem lennének egészséges és gondozott gyepterületek, kisparcellás szántók, kisüzemi állattartás. Nemcsak a nemzeti parkok áldozatos és kitartó munkájára van szükség, de a természetvédelemhez a gazdálkodók is sokat tesznek hozzá. A gazdálkodás nem egyszerű, az évről évre növekvő adminisztráció megterhelő. A fiatal házaspár is sokszor azt érzi, hogy magukra vannak hagyva, és csak a saját őrültségük és kitartásuk viszi előre őket.

Több papírunk van, mint tehenünk. Amikor eldőlnék az ágyon, már a következő pályázat anyagán agyalok, vagy a kötelező dokumentumokat töltöm, nincs idő a pihenésre és a magánéletre. Nyaralásra végképp, hiszen nincs kire itthagyni az állatokat

- magyarázta a szakember.

Kaczkó Dániel szerint ez a pálya nem csábító a fiatal generációnak, pedig iszonyú gyorsasággal tűnnek el a mezőgazdasági vállalkozások. A KSH szerint 2013-hoz viszonyítva 99 ezerrel kevesebb mezőgazdasági vállalkozás van Magyarországon: 2013-ban 117 ezer állattenyésztéssel foglalkozó gazdaság volt, 2023-ban 28 ezer.