A közelmúltig több mint 20 ezer, növényvédelmi szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés megkötését jelentették be a szakirányítók - közölte az Agrarszektor.hu megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ez folyamatosan, napi 200-300 bejelentéssel növekszik annak ellenére is, hogy a bejelentésekre május 31-ig türelmi időszakot vezetett be a hivatal. Eredetileg február elejére kellett volna a szakirányítóknak leszerződniük a termelőkkel és teljesíteni a bejelentéseket. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a szakmai szervezetekkel közösen végzett, széles körű tájékoztatásnak köszönhetően a gazdálkodók és a szakirányítók ismerik az új szabályozást, és szeretnének is neki megfelelni.

A szerződés megkötését és a bejelentéseket egy tavalyi rendeletváltozás tette kötelezővé a növénytermesztéssel foglalkozók számára. A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló uniós irányelv szerint már 2014 óta kötelező a tagállamokban az integrált növényvédelem alapelvei szerinti gazdálkodás, a hazai hatóságok pedig elsősorban a növényvédelmi szakértők, szaktanácsadók szerepének megerősítésével kívántak eleget tenni a szerhasználat csökkentését, okszerű használatát szorgalmazó uniós kívánalmaknak.

A cél lényegében az, hogy a magasabb kockázatú, korlátozott forgalmú (I-es és II-es kategóriájú) növényvédő szereket csak megfelelő szaktudással lehessen felhasználni, a növényvédelmi szakirányító pedig legalább egy vegetációs ciklusra leszerződve átlássa a gazdálkodók növényvédelmi tevékenységét. Szükség esetén tanácsot adva az optimális szerek kiválasztásához, vagy a felhasználás ideális időpontjára.

Így ettől az évtől a jobb nyomon követhetőség érdekében még a növényorvosok is csak növényvédelmi vény ellenében vásárolhatnak I-es kategóriájú szereket, a növényvédelmi szakirányítók pedig csak azok számára állíthatnak ki vényt, akikkel szolgáltatásnyújtási szerződést kötöttek. Kivéve természetesen, ha munkavállalóként, vállalkozásban tagként, vagy közeli hozzátartozó és családi gazdasága részére végzett növényvédelmi tevékenységről van szó, mert ez nem számít szolgáltatásnyújtásnak.

A rendeletmódosítás hatására láthatóan megnövekedett az érdeklődés a zöld könyvek iránt is - közölte a Nébih. Amíg 2015-ben összesen 3700 zöld könyvet állítottak ki, addig 2016 első három hónapjában már 2149-et. Az úgynevezett zöld könyv igazolja, hogy birtokosa elvégezte a 80 órás növényvédelmi tanfolyamot, és így jogosulttá vált a II. forgalmi kategóriájú növényvédőszerek vásárlására és felhasználására, a kiskereskedelemben növényvédőszer-eladóként történő munkavégzésre, aktív növényvédő kamarai tag felügyeletével I. forgalmi kategóriájú növényvédőszer felhasználására. A zöld könyveket a 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet értelmében ötévente nyolcórás továbbképzés keretében lehet érvényesíteni.

A növényvédelmi szaktudás növelésére kétségtelenül szükség van: egyrészt a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás miatt, másrészt azért, mert az elmúlt években folyamatosan nőtt a kijuttatott növényvédőszer mennyiség. Igaz, a felhasznált hatóanyag mennyiség még mindig töredéke a rendszerváltás előttinek. A Központi Statisztikai Hivatal 2014-es széleskörű - felérése szerint a növényvédőszer-használat aránya a mezőgazdaság folyó termelő felhasználásán belül folyó alapáron számítva a 2000. évi 5,1-ről 2014-re 8,3 százalékra emelkedett. Mivel az 1995-ös bázisévhez viszonyítva a növényvédő szerek ára nem emelkedett olyan mértékben, mint a többi mezőgazdaságban felhasznált termék és szolgáltatás ára, a folyó termelő felhasználáson belüli arány növekedését a felhasznált mennyiség növekedése okozta.

A mennyiség növekedését az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai is alátámasztják. Az intézet évente gyűjti a mezőgazdasági termelők részére értékesített növényvédő szerek mennyiségét a négy fő szercsoport (gombaölő, rovarölő, gyomirtó és egyéb szerek) körében. Az adatok alapján a gazdasági válság éveit leszámítva a mezőgazdasági termelők részére értékesített növényvédő szerek mennyisége 2000 óta szinte folyamatosan nőtt, meghaladva a 25 ezer tonnát évente. Uniós összevetésben pedig hazánkban az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hatóanyag mennyisége kismértékben elmarad az uniós átlagtól, és nagyjából harmada a területarányosan a második legnagyobb felhasználónak minősülő Hollandiában regisztrált mennyiségnek.