A K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a tápanyag-gazdálkodás jelenlegi helyzetét és lehetőségeit vitatták meg hazai és holland agrárszakemberek. A talajok jelentős részét képezik Magyarország természeti erőforrásainak, ezért azok észszerű használata, megőrzése és sokrétű funkcióinak fenntartása gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt kulcsfontosságú.
- mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. A szántóföldi növénytermesztés jövedelemtermelő képességének fejlesztése azonban elképzelhetetlen szakszerű tápanyag-gazdálkodás nélkül, amit finanszírozási oldalról is kedvező célnak tart a szakember, mivel a tápanyagra fordított plusz finanszírozás bőségesen megtérül.
Vitaindító előadásában dr. Csathó Péter, az MTA doktora elmondta, hogy az uniós elvárások miatt a talaj tápanyag-ellátottságát országosan szinten évente szükséges értékelni. Az évenkénti nitrogén-foszfor-kálium (NPK) mérleg azonban önmagában, az adott terület talajának NPK ellátottságának ismerete nélkül nem értelmezhető. Az elmúlt 40-50 évben az ország jellegzetes talajain és legfontosabb növényeivel beállított trágyázási tartamkísérletekben kapott összefüggésekre alapozott új, költség- és környezetkímélő (Pro Planta) trágyázási szaktanácsadási rendszerrel azonban mára az ország bármely területén olyan ajánlást tudnak nyújtani a gazdáknak, amellyel a területegységre jutó jövedelmet növénytáplálási oldalról maximalizálhatják.
A tápanyag-visszapótlásban az uniós Nitrát-direktíva sem segíti a magyar gazdákat, hiszen míg az összes nitrátterhelés 90-95%-át kitevő, az extrémen nagy állatsűrűségből adódó diffúz NP terhelés irányába megengedő (lsd. Nyugat-Európa), addig drákói szigorral lép fel az összes agrárterhelés 5-10%-át kitevő, a ki nem épített trágyatárgyalókból fakadó, pontszerű NP terhelés irányába, ami a közép-kelet európai régióra, és benne Magyarországra is jellemző. A szakember a megoldást az EU országokban az optimális, 75 számosállat/100 hektár mezőgazdasági terület körüli állatsűrűség, ill. a hazai trágyázási tartamkíséreltekben kapott összefüggéseken alapuló, költség- és környezetkímélő trágyázási rendszer alkalmazásában látja.
A talaj tápanyag-szolgáltatása és a szerves, illetve műtrágya formájában kiadott tápanyagok együttes szintjének kell elérnie a biztonságosan nagy termésekhez szükséges mennyiségeket. Az optimális állatsűrűséget 2-3-szorosan meghaladó állatállomány, plusz az intenzív NPK műtrágyázás együttesen súlyos agrár környezetvédelmi problémákat okoznak (Benelux országok), míg az optimális állatsűrűségnek csupán 1/3-át elérő állatállomány és az alacsony kijuttatott NPK mennyiségek komoly terméskiesést, illetve a vidék népességmegtartó képességének drasztikus visszaesését eredményezik (közép-kelet európai országok). Ez utóbbi folyamatot a komplex kistérségi fejlesztéssel lehet megfordítani, ahol a helyben megtermett, helyben feletetett, helyben feldolgozott, egészséges élelmiszereket helyben lehet értékesíteni is (rövid ellátási lánc).
A szakszerű tápanyag-utánpótlás hazai gyakorlatát dr. Kiss Csongor, a Nitrogénművek Zrt. Szaktanácsadási és kísérleti osztályának vezetője mutatta be. Szerinte úgy kell bánni a földdel, hogy a következő generáció számára is biztosított legyen ugyanaz a talaj. A szakember vezetésével 2012. óta folytatott 500-ak Klubja országos műtrágyázási kísérletsorozat eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a többlet hatóanyag többlet termést eredményez, ugyanakkor okszerűen, az adott talaj és növényi kultúra adottságait és igényeit figyelembe véve kell megválasztani nemcsak a kihelyezett hatóanyagok mennyiségét és időzítését, de a kihelyezési technológiát is. Így olyan finom technológiai lépésekkel, mint például egy lombtrágyázás beiktatása, már komoly eredményeket lehet elérni. A szakember a termésmennyiség növekedése és minőségjavulás mellett olyan előnyöket is kihangsúlyozott, mint a növények stressz-toleranciájának fokozódása, a talajsavanyosodás lassítása, megállítása vagy a humusztartalom megőrzése.
A Magyarországon egyelőre kevésbé alkalmazott, ugyanakkor nagy potenciállal bíró szerves trágya alkalmazásának holland gyakorlatát Kiers Gerrit, a "Természetes Tápanyagok Magyarországnak" program magyarországi felelőse mutatta be. A szakember meglátása szerint a műtrágya használata nagyon hasznos, de ha ez az egyetlen tápanyagforrás, akkor nem nyújt fenntartható megoldást a termelőknek, mert nem biztosítja kellő mértékben a talajtermékenység fenntartását, és a talaj művelése során csökkenő humuszmennyiség pótlását. Miközben számos magas színvonalú műtrágyázási tartamkísérlet van és volt Magyarországon, a szerves trágyáról eddig nem talált igazán fontos kutatási eredményeket a szakember, ezért fontosnak tartja ezen változtatni. A szerves trágya kedvező hatásai rövid távon ugyan nem jelentősek a termésre, a hosszú távú hatások azonban (akár 3-5%-os termésátlag növekedés) annál lényegesebbek.
