A talajegészségre két dolog hat alapvetően: egyrészt az időjárás, másrészt pedig a művelés gyakorlata. Ezek közül természetesen csak az utóbbit vagyunk képesek befolyásolni, és lehetőleg olyan megmunkálási módot kell találnunk, amely nemcsak a talajegészséget tartja fenn, de magasabb terméshozamot (és hasznot) biztosít.
A hagyományos művelés sok munkával és üzemanyag-felhasználással jár, eróziót okozhat, és ráadásul ezt az "eredményt" költséges gépek, eszközök alkalmazása révén éri el. A másik véglet, a szántás nélküli (no-till) művelés már egy fokkal jobb, hiszen nem bolygatjuk meg feleslegesen a talajt, ám ennek is vannak hátrányai, például a több vegyszerhasználat, illetve a rossz, nem hatékony műtrágya-lehelyezés.
Egyre inkább teret hódít egy harmadik féle eljárás, a kisebb munkaigényű, kevesebb gázolaj-felhasználással és kibocsátással járó sávos művelés (strip-till), amelyről az újfajta technológiát támogató amerikai Orthman gépgyártó cég képviselője, Randy Haarberg beszélt a közelmúltban megrendezett Agro Inno Show rendezvényen (eszközeiket idehaza a KITE Zrt. forgalmazza). Előadásából kiderült, hogy a sorok és sorközök megkülönböztetésére épülő sávos művelés által porózusabb és jobb vízfelvevő-képességgel bíró talajhoz juthatunk, amelynek szervesanyag-tartalma is magasabb. A strip-tillt alkalmazva a gazdálkodók hatékonyabban érhetik el fő céljaikat: a víz megkötését, valamint a tápanyagvesztés minimalizálását.
Az innovatív növényvédőszer-technológiákat állította előadása középpontjába Nikki Hall, a Dow AgroSciences európai piacmenedzsere. A mezőgazdaság ma a világ legtöbb újítást hozó, legkreatívabb ágazatai közé tartozik, a K+F-re költött összegek az autóipart, sőt az űrkutatást idézik arányaikban. Minden szereplőnek az a célja, hogyan lehet biztonságosan, még nagyobb mennyiségben egészséges élelmiszert előállítani, és e cél elérése érdekében a növényvédőszer-gyártók is folyamatos kutatásokat és fejlesztéseket hajtanak végre, még ha ez nem is látványos módon történik.
A Dow AgroSciences például 4 új növényvédő szer, 5 új rovarölő szer és 7 új gombaölő szer piacra bocsátását tervezi pár éven belül. Máris elérhető viszont (Magyarországon a KITE-n keresztül) az N-Lock márkanevű nitrogén-stabilizátoruk, amely minden eddiginél eredményesebben tartja a gyökérzónában a nitrogént. Célszerű 6-8 cm mélyen bedolgozni a talajba, így szinte garantált előrelépés érhető el vele: nemcsak körülbelül 7%-os termésnövekedés várható az N-Lock használatával, de 51%-kal csökkenthető általa az üvegházhatású gázok kibocsátása is.
A Bayer CropScience abban hisz, hogy a tudományos-technikai fejlődés új utakat nyit meg a gazdálkodók számára is. Éppen ezért tartja fontosnak az (idehaza a KITE-vel közösen fejlesztett) Digital Farming programot - tudtuk meg Kiss András kereskedelmi igazgató előadásából. Minél több adat áll a termelők rendelkezésére, annál jobb és megalapozottabb döntéseket képesek hozni, ami a hatékony termelés alapja.
Az új rendszerek segítségével már a betegségek is előrejelezhetők lesznek, és a gazdálkodók pontosan tudni fogják, hol és milyen gyomok nőnek a területeiken (ez az üvegházak, fóliasátrak esetén már működik is). A begyűjtött információk kiemelt szerepet kapnak az okszerű, programozott védelemben, a vegyszerek változó dózisú kijuttatásában, hiszen a növényvédelemben minden csepp értékes hatóanyag számít, tehát célszerű elkerülni a pazarlást.
Már tesztelés alatt áll az a gyomfelismerő eszköz, amely egy okostelefonnal készített fotó alapján, akár csírakortól is képes azonosítani a gyomnövényeket, és közben a helyszínt is dokumentálja, hogy az elterjedésre is következtetni lehessen. Később a szolgáltatást különféle növényi betegségekre és rovarkártevőkre is szeretnék kiterjeszteni, és a cél természetesen a minél egészségesebb állomány létrehozása.
