Világszerte egyre nagyobb problémát jelent az úgynevezett beporzó rovarok pusztulása: Kínában például már vannak olyan vidékek, ahol gazdák maguk, kézzel porozzák a haszonnövényeiket, ha termést akarnak. Magyarországon beporzók alatt szinte kizárólag rovarokat kell érteni, és ugyan még viszonylag jónak nevezhetjük a fajgazdagságot, de azért hazánkban is akadnak problémák - írja a 24.hu.
Súlyos szabálytalanság Baranyában: veszélyes repcetáblákra bukkant a hatóság
Sok ezer fajról van szó, ám a munka javát pedig a méhek végzik, itthon mintegy 700 vadon élő fajuk őshonos, de a legnagyobb szerep létszámukból adódóan a nyugati háziméhekre, más néven mézelő méhekre hárul. Nem meglepő módon a beporzók pusztulását leginkább az emberi tevékenység különböző káros hatásai okozzák. A háziméhek számára a mezőgazdaságban vagy éppen a kiskertekben alkalmazott növényvédő szerek jelentenek komoly fenyegetést. Bár eddig nem igazán tapasztalhattuk meg az igazi tavaszi időjárást, de a természet már virágot bontott és a méhek előbújtak.
A növényvédő szerek okozta károkat országos szinten még az ember közvetlen közelében élő háziméhek esetében sem ismerik pontosan. A hatóság úgy gondolja, hogy az évente bejelentett méhmérgezések évi száz eset környékén mozognak, ám az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME)-hoz érkező jelzések ennél magasabb számot mutatnak. Ennek pedig az az oka, hogy a mintavételek igen időigényesek, sokszor olyankor, amikor a mérgezés ténye miatt ideges méhész inkább állatkári megmentésén fáradozna.
Egymillió háziméh költözött be egy európai városba: elképesztő kaptárakban élnek
- mondta Tóth Péter, a növényvédelmi képesítéssel rendelkező agrármérnök, méhész, OMME Veszprém megyei szaktanácsadója. Leginkább a nem megfelelő permetezések miatt történnek a mérgezések, a helyes szerhasználat szabályait a gazdák a különböző tanfolyamokon sajátítják el, de a megszerzett képesítés nem örök érvényű. További képzésekre lenne szükség, hiszen a növényvédelmi szakmában az új kártevők, kórokozók és gyomok megjelenésével együtt a készítmények változnak, időnként pedig a használatukat érintő szabályok is módosulnak.
Mérgezés attól is kialakulhat, hogyha esetleges gyártási hiba következtében az amúgy ártalmatlan készítmény méhekre veszélyes szer hatóanyagával szennyeződik - ilyenre volt is példa nemrégiben, akkor egy fipronillal szennyezett gombaölő szer került forgalomba, és közel 200 milliós kár keletkezett. A taglózó hatású vegyületek a gyors lebomlásuk miatt nagyon nehezen kimutathatók, így a mérgezés okozójának kilétét többnyire nem sikerül kideríteni. Valamint, épp gyors lebomlásuk teszi lehetővé, hogy másnap a méhek és egyéb hasznos rovarok biztonsággal látogathassák az este lepermetezett virágokat - csak akkor, ha kijuttatásuk a méhkímélő technológia szabályainak megfelelően történik, tehát a méhek aktív repülési idejének befejeztével, csillagászati napnyugta előtt egy órával megkezdve és 23 óráig befejezve lehet ezeket használni!
Vannak olyan rovarölők, amelyek alkalmazásának nincsen időkorlátja még ilyenkor, virágzás idején sem, és ezek nappal is használhatók. Fontos, hogy ezeket milyen gombaölővel kombináljuk: ha amúgy ártalmatlannak ítélt gombaölők ugyanilyen ártalmatlannak ítélt rovarölővel együtt permetezünk ki, akkor az okozhat felhasználó méhpusztulást - ezeknél a szerkombinációknál szintén a fenti esti permetezés a kötelező. Az elhullott méheknél a DDT - ami a mai napig komoly veszélyforrás - által okozott pusztulás nyomait is be lehetett azonosítani.
Sokat számíthat az, ha a rovarölő szereket tényleg csak napnyugta után szórjuk ki, de valamit továbbra is tartsunk szem előtt: még ma is vannak olyan, hosszú hatástartamú szerek, amik reggelre nem bomlanak le, és még napok múlva is ártanak a méheknek! Most kezdenek majd el igazán virágozni a növények, a helytelen szerhasználattal pedig komoly károkat tudunk okozni!
Méhcsalogató praktikák a kertbe: ezekért nem csak a beporzók lesznek hálásak
- mondta a szakember.
Nagyon fontos, hogy a méhekre mérsékelten kockázatos szereket alkalmazzunk, főleg az esti permetezés formájában, de az sem probléma, ha a nem jelölésköteleseket is csak esténként juttatjuk ki. A siker alapvetően a szerek felhasználóinak szakmai ismeretétől és intelligenciájától függ, ugyanis mindenre van megoldás, csak figyelni kell arra, hogy a másik gazdálkodónak ne okozzunk kárt!
