Magyarországon átlagosan évente 5 ezer hektáron terem kelkáposzta, brokkoli, karfiol és fejeskáposzta - hangzott el a Syngenta hagyományos ágazati rendezvényén. Utóbbit ezek kö-zül a legnagyobb, átlagosan évente 2,5 ezer hektáron termesztik a gazdálkodók. Az idei ter-mőterület 10 százalékkal nagyobb az előző évhez képest, ám vannak eltérések az egyes fajta-csoportok között: míg a fejes- és vöröskáposzta termesztési területe nőtt, addig a kelkáposzta, karfiol és brokkoli felülete valamelyest csökkent.

A káposztafélék hazai fogyasztása Európában átalakulóban van - hangsúlyozta Antal Gyula, a Syngenta kampánymenedzsere. Mivel ma már egész évben elérhető szinte minden friss zöld-ségféle a pultokon, a hagyományos téli vitaminforrások, mint például a tartósított, savanyított káposztafélék fogyasztása háttérbe szorul. Ráadásul a jelentős mennyiségben érkező import is rontja a hazai termelők eladási esélyeit.

A termelési szezon ugyan még nem ért véget, de az már látszik, hogy idén nem túl sikeres évet könyvelhetnek el a szektorban érdekelt gazdálkodók. Az enyhe telet követő változékony - hol száraz, hol rendkívül csapadékos - időjárás komoly növényvédelmi problémát eredményezett, számos kártevő és a kórokozó veszélyeztette a növényállományt. A növényvédelem költségei így jelentősen megemelkedtek. A piaci árak viszont a tavalyiak alatt maradtak szinte egész évben, és a következő hónapok kilátásai sem bíztatók. Az elmúlt két évben a termésátlag fejeskáposztából 40-120 tonna, karfiolból 30-45 tonna, brokkoliból 20-30 tonna, míg a kelkáposzta és a vöröskáposzta esetében 30-50 tonna között alakult hektáronként, idén ez vár-hatóan alacsonyabb lesz.

A gazdálkodók gondjait a szektorban tapasztalható munkaerőhiány tetézi. A káposztafélék termelésének kézimunkaerő-igénye főként a betakarítás időszakában nagyon magas, és ez egyre inkább megoldhatatlanná kezd válni a gazdáknak. Emiatt várható, hogy a gépi betakarítás egyre nagyobb arányban jelenik meg a gazdaságokban. Ez a technológia azonban a fajta-felhasználásban is változást hozhat idővel: azok a magasabb törzsű, stabil tartású fajták, ame-lyeket a betakarítógépek veszteség nélkül tudnak kivágni, valószínűleg jobban el fognak ter-jedni.

A káposztafélék fajtaösszetétele konzervatív, nincsenek nagy változások évről évre - ismer-tette Antal Gyula. Az elmúlt szezonban az aszályos, száraz körülmények között jobban teljesí-tő fajták, mint például Syngenta Agressor F1 hibridje jobban teljesítettek és az idei évben ezeket szívesebben ültették el. Az európai trend a káposztafélék esetében is az egyéb zöldség-félékhez hasonlóan elsősorban az alak-, szín-, méretbeli változatosság irányába halad.