Jelentős összegben állnak rendelkezésre vissza nem térítendő és visszatérítendő EU-s források a hazai kkv-szektorban, miközben az elmúlt években végrehajtott kamatcsökkentéseknek köszönhetően a hitelintézetek piaci alapú hiteltermékei is egyre kedvezőbb feltételek mellett érhetők el. Milyen stratégia ajánlott az agrárvállalkozóknak ebben a helyzetben, és mi várható az agrárfinanszírozási piacon Növekedési Hitelprogram (NHP) jövő évi kivezetése után?
Mennyi forrás lesz az agráriumban a következő években?
- mondta Takács Zoltán, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese az Agrárszektor Konferencia 2016 című rendezvényen. Szerinte amíg a jegybanki politikában nem áll be fordulat, addig maradnak a kedvező kamatok, amit azonban kritikusnak lát az ágazatban következő években, az a "Földet a gazdának" program keretében lebonyolított földárverések következményeinek kezelése, hiszen számos gazda adósodott el a program miatt, vagyis jelentős forráskivonást okozott a földértékesítési program.
Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója szerint az alacsony kamatok a 2018-as év végéig mindenképp maradnak, ami a bankokat hitelezésre, a vállalkozókat pedig beruházásokra ösztönzi, hiszen még sosem lehetett ilyen olcsón forrásokhoz jutni.
A fejlesztésekbe azonban megalapozott üzleti tervvel érdemes csak belevágni, akinek pedig nincsenek most ilyen tervei, annak az alacsony betéti kamatok ellenére is érdemes lehet betétben tartani a pénzt.
Puskás András, az Eximbank üzleti vezérigazgató-helyettese szerint Magyarország sérülékenysége csökkent az elmúlt években, az export pedig a gazdaságnövekedés motorjává vált. Épp ezért nem csak belföldi beruházásban érdemes gondolkodni: a szomszédos országokban, vagy akár távolabbi piacokon is kínálkoznak lehetőségek.
Takács Zoltán, Szabó Levente, Puskás András és a beszélgetés moderátora, Bán Zoltán, a Net Média Kft. vezérigazgatja
Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (az AVHGA) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdasági hiteleken belül a garantált hitelek állománya az utóbbi években 25-31 százalékra nőtt a korábbi 20 százalék körüli arányról. Az utóbbi néhány évben tehát a hitelgarancia szerepe felértékelődött, ami a garanciaszervezetek nagyobb aktivitásán keresztül támogatta a kkv-hitelezés élénkülését. Kevesen tudják, hogy a garanciaszervezet azért van, hogy a bankok mögött nyújtson stabil szolgáltatást, amikor a hitelbírálat már megtörtént, tehát tulajdonképpen segít a bankoknak kihelyezni a hiteleket.
A vállalatok versenyeztetik a bankokat
Kormos Csaba, az FHB Bank ügyvezető igazgatója úgy írta le a mostani helyzetet, hogy sok bank van a piacon, miközben kevés az ügyfél, ami az ügyfeleknek kifejezetten előnyös lehetőségeket teremt.
- véli Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary Zrt. Agrárfinanszírozás igazgatója, aki szintén egyre komolyabb versenyhelyzetet lát. Tapasztalatai szerint nem ritka ma már, hogy a vállalatok több bankot versenyeztetnek, mielőtt hitelt vesznek fel egy-egy beruházásra.
Sebestyén Róbert, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. igazgatója szerint a bankok közti verseny alapja a Növekedési Hitelprogram (NHP), amely a növekedés irányába fordította az éveken át csökkenő kkv-hitelezést, azonban 2017 március 31-én megszűnik ez a lehetőség.
Hosszú távú nyerteseknek mindig szívesen adnak a bankok
Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kkv-igazgatója szerint a bankok továbbra is szívesen biztosítanak majd finanszírozást azoknak az agrárvállalkozóknak, akikben lehetőséget látnak, és az NHP kivezetése után a pénzintézetek igyekeznek majd hasonló terméket kialakítani.
Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelem- és agrárfinanszírozásért felelős vezetője hozzátette, hogy az agráriumban továbbra is egyre több bank lát lehetőséget, de egyiküknek sem az számít feldolgozó, baromfitenyésztő vagy növénytermesztéssel foglalkozó cégről van szó.
- tette hozzá. Szerdahelyi Róbert is hasonlóképpen fogalmazott ezzel kapcsolatban: a bankok a hosszú távú nyerteseket keresik.
Laurinyecz Anita hozzátette, hogy a vállalati hitelállomány 12 százaléka megy a mezőgazdaságba (az élelmiszeripar is beletartozik), ami pont megegyezik az ágazat GDP-termelésben betöltött szerepével, tehát nincs szó az agrárium túlfinanszírozásáról, sőt, bőven vannak benne további lehetőségek.