A gyümölcspárlatok lepárlási paramétereinek vizsgálatakor megállapították, hogy lepárláskor az egyes komponensek tipikus lepárlási jelleggörbéknek megfelelően kerülnek át a párlatba - írja a laboratorium.hu. Ez azt jelenti, hogy a komponensek jól csoportosíthatók annak alapján, hogy az előpárlati, középpárlati és utópárlati szakaszban milyen mértékben dúsulnak.
A témában a WESSLING Hungary Kft. végzett kutatást. Különböző gyümölcsfajok (alma, körte, meggy, kajszibarack és szilva) jellemző illékony komponenseit vizsgálták, és összességében 75-80 vegyületre koncentráltak.
Az eredmények szerint egyértelmű összefüggés van a lepárlás során alkalmazott részleges kondenzáció (lehűtés), vagyis az úgynevezett deflegmációs mérték változása és a lepárláskor a gőzfázisból a párlatba kerülő illékony komponensek relatív illékonyságának változása között. Kiderült, hogy a lepárlási paraméterek változtatásával tudatosan lehet alakítani a párlat összetételét, így a gyümölcskarakter intenzívebben jeleníthető meg.
Emellett azt is kiderítették, hogy alacsonyabb mértékű deflegmációval a termék metanol-koncentrációja is alacsonyabb lett. Igaz, a középpárlatra vetített alkoholkihozatal ugyancsak kissé alacsonyabbnak bizonyult, mintha erőteljesebb deflegmációt alkalmaztak volna.
A kutatás tehát azt állapította meg, hogy a gyümölcscefre-alapanyagból illatosabb, ízesebb termék állítható elő, ha nem túlzottan erőteljes deflegmációval történik a lepárlás. Mindez jelentősen növelheti a pálinkák minőségét, illetve a párlat gasztronómiai élményét is.