Az Európai Bizottság nemrég megjelent piaci összefoglalója alapján az európai borágazatban általánosan a fogyasztáscsökkenés a jellemző. Az uniós testület szerint a borfogyasztás visszaesése Olaszországban 7%-os, Spanyolországban 10%-os, míg Franciaországban 15%-nál tart, Németországban már elérte a 22%-ot, Portugáliában pedig a 34%-ot - olvasható a Világgazdaság oldalán. Ezzel párhuzamosan az EU borexportja a 2023. január és április közötti időszakban mintegy 8%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában, ami hozzájárult a készletek további növekedéséhez.
A Bizottság szerint ez a piaci helyzet a bortermelők értékesítési nehézségeihez, az árak csökkenéséhez, ennek következtében pedig tetemes bevételkieséshez vezet. Ezek a tendenciák regionálisan eltérők, leginkább a vörös- és rozéborokat érintik, amelyek Franciaország, Spanyolország és Portugália egyes régióiból származnak. Ezeket a problémákat a tagállamok már jelezték az Európai Bizottságnak, és például Magyarország is kérte, hogy legalább azokat az intézkedéseket vezessék be, amelyeket annak idején, három évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány első évében egy hároméves időszakra elérhetővé tett. Az uniós testület a piaci egyensúly helyreállítása érdekében rendkívüli intézkedéseket fogadott el, amelyek értelmében például a tagállamok most már válságlepárlást is beépíthetnek a borfelesleg eltüntetésére.
Ezenfelül nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé idén nyáron a zöldszürettel kapcsolatos intézkedésekben, illetve a korábbi 50%-ról egészen 60%-ra növeli a szerkezetátalakításhoz, zöldszürethez, promócióhoz és beruházásokhoz kapcsolódó intézkedések uniós társfinanszírozási arányát. A bizottság közlése szerint idén október 15-ig lehet lepárolni a piaci válság által leginkább sújtott bort. A lepárolt bort kivonják a forgalomból, és az így nyert alkoholt csak nem élelmiszer célra lehet felhasználni. Az idei szabályozásban újdonság az a megkötés, hogy csak rozé-, illetve vörösborok lepárlását lehet támogatni európai uniós forrásból.
Magyarországon ilyen mértékű csökkenés a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint nem volt, de - ahogyan azt Frittmann János, a HNT elnöke az Országgyűlés borászati ügyekkel is foglalkozó albizottsága legutóbbi ülésén elmondta - a vörösborban „nagyon komoly mértékű” a hazai fogyasztáscsökkenés. Ennek megállítását egyébként a HNT a fiatalok - például borból készült koktélokon keresztüli - megnyerésével próbálná elérni.
A fehérborok készletadataiból normál piaci helyzet tükröződik, de a vörösboroknál már látszik a készletfelhalmozódás ami - a francia és az olasz trendhez hasonlóan - a vörösborfogyasztás jelentős mértékű csökkenésére utal. Frittmann János szerint ezért valószínűsíthető, hogy lesz javaslatuk a lepárlási intézkedésre, de nem országos, hanem regionális szinten.
A vörösborok készlet-felhalmozódása ellenére a pincékben tárolt összes bor mennyisége 100 ezer hektoliterrel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. Mint mondta, az olcsó kategóriában van jelentős exportbővülés, a magasabb kategóriákban nincs. Ennek az is a veszélye, hogy ha a magasabb kategóriás borok nem adhatók el abban a kategóriában, akkor le fognak sodródni az alsó kategóriába, ami komoly jövedelemkiesést okozna az ágazatban. Márpedig jövedelemre szükség lenne, ugyanis idén sokkal nagyobb költséggel termelik meg a szőlőt, mint tavaly, a több permetezés és a sokkal több zöldmunka miatt is.
