Január 10-én regisztrálta az Európai Bizottság azt az európai polgári kezdeményezést (ECI), amely a glifozát hatóanyag teljes betiltását követeli az uniós tagállamokban. Ha egy éven belül legalább hét tagállam egymillió uniós állampolgára támogatja aláírásával a petíciót, az EU végrehajtó szervének három hónapon belül döntenie kell arról, hofy az ügy mellé áll, vagy megvétózza azt.
Az óra január 25-től ketyeg, vagyis 2018 elejére össze kell gyűjteni a kellő számú aláírást, és akkor legkésőbb jövő tavasszal az Európai Bizottság is felfedi lapjait. A beadványt egyebek mellett a Greenpeace, a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) és a jobb Európáért küzdő WeMove.EU polgári mozgalom is támogatja.
A petíció kezdeményezői - úgy tűnik - nyitott kapukat döngetnek, annak ellenére, hogy nyáron az Európai Bizottság saját hatáskörében eljárva 2017 végéig meghosszabbította a glifozát használati engedélyét. Nagy csoda lenne viszont, ha 2018-tól az ilyen hatóanyagú szerek továbbra is forgalomban maradnának az EU-ban - mondta az agrárszektor.hu-nak Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. A WHO alá tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) ugyanis 2015-ben a glifozátot felvette az emberi egészségre veszélyes, feltehetően rákkeltő szerek listájára, így nagyon komoly érvekre volna szükség a megvédéséhez.
A fentiekkel összhangban lévő európai uniós rendelet értelmében november 30-án 24 glifozát hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Ezek 2017. május 31-ig még forgalmazhatók, és november 30-ig felhasználhatók, de utána a gazdáknak más vegyszer után kell nézniük. A helyzet komolyságát jelzi, hogy Magyarországon novemberig 59 glifozát-engedély volt kiadva, és ebből vontak vissza 11 alapengedélyt, valamint 7 klón és 6 párhuzamos importtermék engedélyét.
A rendelet egyértelműen az amerikai Monsanto biotechnológiai vállalatot érinti a legérzékenyebben, amely az 1970-es években kezdte el árusítani a Roundup márkanevű, glifozát hatóanyagú totális gyomirtó szerét. Ennek szabadalma 2000-ben lejárt, és onnantól fogva többen is árulni kezdték különböző kereskedelmi néven és összetétellel. Az EU-ban betiltandó hatóanyag mára 25%-os részesedést szerzett magának a világpiacon.
Nagyon fog hiányozni a piacról, hiszen nincs olyan szer, amely kiválthatná - mondta Tarcali Gábor. A Roundup nálunk is forgalomban van, de nincs olyan mértékben rátelepítve a termelés, hogy a kivonása nagy problémát okozna - más, kevésbé ismert szereké viszont igen.
Az a helyzet állt tehát elő, hogy a növényvédelmi szakemberek és a gazdálkodók többségükben a hatékony és gyors megoldást kínáló glifozát mellett állnak, míg a döntéshozók, a környezetvédők és az egészségügyi vizsgálatokat lefolytatók ellene fordultak a feltételezett káros hatása miatt. A brit farmerszövetség (NFU) alelnöke, Guy Smith szerint a glifozát használatával a termelők jelentős energia-megtakarítást képesek elérni, hiszen kevesebb menetszám is elegendő a gyomok kiirtásához. Úgy látja, sokan démonizálják ezt a kulcsfontosságú hatóanyagot, és ugyanazokat a tudósokat látja a "rémmesék" mögött, akik a génmódosított növények betegségokozó hatásával is riogatják a közvéleményt.
Az Európai Unión kívül a glifozát nem számít problémás terméknek. Ha mi el is zárkózunk a használatától, az importtermékek (kukorica, szója, zöldségek, gyümölcsök stb.) révén alighanem így is számottevő glifozátmaradvány lesz majd az élelmiszereinkben - véli Tarcali Gábor, aki szerint ennél a hatóanyagnál sokkal durvábbak is forognak a világban. Néhány afrikai országból például DDT-vel szennyezett banán is érkezhet kontinensünkre, pedig ezt a rákkeltő (és nemzőképtelenséget okozó) rovarölő mérget számos fejlett országban már több évtizede betiltották.
