Talán a véletlen hozta, vagy a piaci folyamatok kényszerítették ki, de jelenleg párhuzamos zajlik a világ legnagyobb inputanyag-gyártó vállalatainak páros fúziója. Az amerikai Monsanto a német Bayerrel, a kínai ChemChina pedig a svájci Syngentával szeretne frigyre lépni, míg az USA-ban két ottani szereplő, a Dow Chemical és a DuPont "összeölelkezésére" figyel a szakmai közvélemény.
Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agrárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.
A magyar leánycégek egyelőre nem nyilatkoztak arról, milyen kötelezettségeket rónak rájuk a tervezett egyesülések, amelyeket a - jellemzően európai és amerikai - hatóságoknak még jóvá kell hagyniuk az előttünk álló hónapokban. A tét idehaza sem kicsi, hiszen a Monsanto Hungária Kft., a Bayer Hungária Kft., a Syngenta Magyarország Kft., a Dow AgroSciences Hungary Kft. és a DuPont Magyarország Kft. is régi, meghatározó szereplői a magyar piacnak, így bármiféle változás komoly átrendeződést vonhat maga után.
Tavaly decemberben a Monsanto részvényeseinek 99 százaléka áldását adta a Bayer 66 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatára, így valóban csak a hatóságokon múlik, létrejön-e a nagy üzlet. Ha megvalósul a fúzió, a világ vetőmagpiacának 29 százaléka, illetve a növényvédő szerek 25 százaléka kerül az új gigavállalat fennhatósága alá. Ha például egy indiai farmer gyapotot vet, 75 százalékos valószínűséggel a Monsantótól szerzi be a magot, ha egy dél-amerikai gazdálkodó lepermetezi a génmódosított szójáját, a vegyszer alighanem a Bayertől vagy a DuPont-tól származik, Afrikában pedig többnyire a Syngenta termékeit használják a kukoricatermesztésben.
Donald Trump amerikai elnök még a beiktatása előtt találkozott a Bayer és a Monsanto vezetőivel, és sikerült "kisajtolnia" a németekből, hogy 8 milliárd dollárt költsenek az Egyesült Államokban kutatás-fejlesztésre, valamint ne csak megtartsák a Monsanto bő 9000 dolgozóját, de 3000 újabb állást is teremtsenek az USA-ban. Az üzlet ezzel alighanem sínen van, amit az is jelez, hogy a jó szimatú amerikai befektető, Warren Buffett a közelmúltban 8 millió Monsanto-részvényt vásárolt, több mint 800 millió dollár értékben. Pedig a vállalat körül nincs minden teljesen rendben, egyre többen támadják ugyanis a glifozát hatóanyagú növényvédő szereit, az EU-ban aláírásokat is gyűjtenek a végleges betiltásukért.
A kínai ChemChina a legutóbbi hírek szerint április 12-ig kénytelen várni az EU döntésére, hogy valóban megvásárolhatja-e (46 milliárd dollárért) a svájci Syngentát. Az érintett felek jelenleg 90%-os esélyt látnak az üzlet engedélyezésére, bár itt is történhetnek érdekes fordulatok. Októberben például felmerült egy kínai-kínai egyesülés gondolata is, márpedig a Sinochem és a ChemChina fúziója romba dönthetné a Syngenta álmait. A ChemChina azonban egyelőre komolyabban koncentrál a svájci vegyipari és biotechnológiai óriáscégre, amelynek megszerzéséért akár tucatnyi EU-tagállamban hajlandó volna lemondani jó néhány engedélyezett (vagy engedélyezés alatt álló) termékéről, csak hogy eloszlassa a trösztellenes aggályokat.
Az amerikai Dow Chemical és DuPont fúziója sem megy simán, a 130 milliárd dolláros egyesülés az eredeti tervekhez képest máris 3 hónapot csúszik. Most június vége a lehetséges dátum, és a Dow, valamint a DuPont is belement bizonyos cégeladásokba, hogy simábban menjen az üzlet engedélyezése az EU-ban. Odahaza nincsenek ilyen gondjaik, Trump elnök értelemszerűen szimpatizál az amerikai-amerikai egyesüléssel, és alighanem minden követ megmozgat majd a létrejöttéért. Decemberben például bejelentette, hogy a Dow vezérigazgatóját, Andrew Liverist akarja az American Manufacturing Council élére, amely a legfőbb tanácsadó testülete a Kereskedelmi Minisztériumnak.
