Február 15-e óta összesen hét darab pályázatot nyújtottak be a hazai élelmiszeripari középvállalatok a GINOP pályázatára, amelyben a cégek 50 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és 50 milliárdos kedvezményes kölcsönhöz juthatnak. Az eddig igényelt forrásmennyiség 5,5 milliárd forintot tesz ki.
Az érdeklődés egyelőre meglepően gyengének tűnik a pályázat iránt, amelyet a korábbi nyilatkozatok szerint nagy várakozások előztek meg. Gedei Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP projektmenedzsere viszont úgy vélte, március 16-ig, az első értékelési határnapig további pályázatok fognak érkezni és a minisztérium várakozásai szerint 200-300 projekt valósul majd meg a 100 milliárd forintos összeg eredményeként.
"Ha már ennyit harcoltunk ezért a támogatási jogcímért, fontos lenne az utolsó fillérig kihasználni" - szögezte le a beszélgetés moderátora, Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatóságának elnöke pedig azt állapította meg, hogy óriási technológiai fejlődés zajlik világszerte az élelmiszeriparban, ezért a lépéstartáshoz komoly pénzekre van szükség, így a mostani támogatás "csontig ki lesz használva". Szerinte március 16-ig 20-25 milliárdnyi pályázat beadása várható.
A pályázatban az igényelhető vissza nem térítendő támogatás 50-750 millió, a kölcsön 50-2000 millió forint lehet. Fórián Zoltánnak, a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértőjének alapvetően tetszik a kiírás, és bízik abban, hogy az év végéig a többi forrás is gyorsan lekötésre fog kerülni. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben a jó adottságú cégeknek végig kell gondolni, hogy érdemes-e egyáltalán várni a pályázatokra, piaci források bevonásával ugyanis egy termelési ciklus kihagyása nélkül ruházhatnak be. Hangsúlyozta azt is, hogy pályázat céljának megfelelően a piaci környezethez alkalmazkodó beruházások megvalósulását tartja a legfontosabbak.
"Ha az élelmiszeripar nem működik jól, a mezőgazdaság sem fog tudni jól működni" - tette hozzá Kovács Zoltán. A Rekontir BPM Kft. ügyvezető igazgatója kritikaként említette, hogy mindössze mintegy 250 cég jelentkezhet csak a pályázatra, mivel a közép-magyarországi régió vállalkozásait kizárja a kiírás. Szintén nehezményezte, hogy sok olyan közepes méretű cég is kiesik, mely külföldi tulajdonos miatt nagyvállalatnak számít a jelenlegi kritériumrendszerben.
A szakember szerint a legsúlyosabb - rendszerszinten jelentkező - problémát az elbírálás lassúsága jelenti. Jelenleg szinte minden pályázat elbírálási ideje egy évet tesz ki, ezt mindenképp csökkenteni kellene. Ennek ellenére valamennyire optimista, hiszen úgy gondolja, hogy "karácsonyi ajándékként" lehet majd döntésekre számítani. További negatívumként azt emelte ki, hogy az MFB és a közreműködő bankok együttműködése még nem kiforrott, pozitív fejleményként pedig arra tért ki, hogy a 750 milliós átlagtámogatást reális méretűnek tartja.
Losó József összeségében felemásan ítélte meg a pályázatot. Úgy vélte, a támogatási intenzitás alacsony, nagy önrészt igényel a kiírás és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a pályázóknak hitelfelvételre is alkalmasnak kell lenniük. Kovács Zoltánhoz hasonlóan Losó József is a korábbinál gyorsabb elbírálásban bízik, már csak az ágazat szezonalitástól való függése miatt is. A közép-magyarországi régióra vonatkozó megkötésre reagálva azt mondta: "Pest megyéből ki kell menni, nincs már se munkaerő, se alapanyag".
"Nem szabad elfelejteni, hogy 2014-2020 között a gazdaságfejlesztési források nem mentőövként jelennek meg, hanem bátorító jobbként" - mondta el Gedei Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP projektmenedzsere. A szakember szerint a tapasztalatok összegzése folyamatos, és ha gond van, igazítanak a pályázati kiíráson. A felsorolt problémák nem ismeretlenek számára, azokat a cégeket pedig, akik azért maradnának ki a pályázatból, mert a közép-magyarországi régióba nem lehet fejlesztési forrásokat bevonni, arra ösztönzi, hogy települjenek a konvergencia-régiókba.
Az elbírálás lassúsága kapcsán felvetett aggályokra reagálva egyértelműen biztató választ nem tudott adni. Elmondása szerint "a feladat ki van adva, végre kell hajtani", így elvi lehetőség van rá, hogy ennek a GINOP pályázatnak az elbírálása gyorsabb lesz, mint az a VP pályázatok kapcsán megszokott.
