Nem felelne meg Csányi Sándor legnagyobb agrárvállalkozása, a nádudvari KITE Zrt. azoknak a követelményeknek, amelyeket a hazai szerződéses rendszer és integrátori piac újraszabályozásához támasztana a nemrégiben társadalmi egyeztetésre bocsátott átfogó koncepció. Az elképzeléseket - amelyek alapvetően a gazdálkodói alkupozíciók javítását célozzák - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) dolgozta ki, de nemrég a Földművelésügyi Minisztérium is bejelentette, hogy az agrárgazdasági szerződéses kapcsolatok teljes átalakítását tűzte napirendre.

A NAK verziója szerint az országos integrátoroknak éves átlagban legalább 50 ezer számosállatot, vagy minimum nettó 10 milliárd forint értékű terményt kellene termel(tet)niük, felvásárolniuk, illetve feldolgozniuk. Alapvető elvárás lenne tehát, hogy úgynevezett vertikális integrációt valósítsanak meg, vagyis a megtermelt(etett) és felvásárolt mezőgazdasági alapanyagokat - élelmiszeripari tevékenységet végezve - részben fel is dolgozzák. Emellett a koncepció előírná, hogy az országos integrátoroknak együttműködési megállapodást is kötniük kellene a kormánnyal, cserében viszont különböző kedvezményekre tarthatnának igényt, amelyek könnyítenék vállalkozási tevékenységeiket.

A KITE - amely a legutolsó, 2015-ös nyilvános adatok szerint több mint 250 milliárd forintos árbevételt ért el - ma egyértelműen vezeti a hazai agrárintegrációs piacot, de az új értelmezésben nem minősülhetne országos agrárintegrátornak. Ennek egyik oka, hogy a cégnek nincs együttműködési megállapodása a kormánnyal. Másrészt a mezőgazdasági inputpiaci, terménykereskedelmi, gépforgalmazási és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat nem végez élelmiszer-feldolgozási tevékenységet, így nem valósít meg vertikális integrációt. Ezért hiába felelne meg könnyűszerrel az árbevételi követelményeknek, az új szabályozás szerint országos integrátorként nem lehetne elismerni.

Ez ugyanakkor nem jelentené azt, hogy a KITE ne működhetne országos lefedettségű integrátorszervezetként a jövőben is. A kamarai koncepció ugyanis nem tenné kötelezővé, hogy valamely vállalat eleget tegyen az új előírásoknak. Ha viszont ezeket nem teljesítené, nem vehetné igénybe az integrátoroknak nyújtott kormányzati kedvezményeket sem, így versenyhátrányba kerülne a feltételeket teljesítő cégekkel szemben.

Csányi Sándor mozgásterét azonban bővítheti, hogy a szintén tulajdonában álló Bonafarm Csoportba szervezheti a ma különállóan működő KITE-t, és ez kézenfekvő megoldásnak is tűnhet, ha az új szabályozás életbe lépne. A bankvezér tizenegy agrárcégét tömörítő csoport ugyanis 2014-ben már aláírt egy együttműködési megállapodást a kormánnyal. Emellett élelmiszeripari cégei - a tejiparban érdekelt szegedi Sole-Mizo Zrt. és a húsfeldolgozással foglalkozó Pick Szeged Zrt. - révén a megtermelt alapanyagokat fel is dolgozza, így megfelel a vertikális integráció követelményeinek is. Ráadásul a Bonafarm élelmiszeripari tevékenységeit bővítheti, hogy a csoport részesedést kíván szerezni az új mohácsi vágóhídban is, amely az év elején kezdte meg működését.

A Bonafarm integrációját a kormány már értékelte azzal, hogy a csoport két nagy mezőgazdasági cégét, a Bóly Zrt.-t és a Dalmand Zrt.-t magántulajdonú mintagazdaságokká nyilvánította. A döntés azzal járt együtt, hogy a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) 2015-2016-ban nem írta ki árverésekre a társaságok művelésében lévő állami termőföldeket. Így a két cég továbbra is előnyös feltételekkel és nagy biztonságban használhatja az NFA-tól bérelt területeket, amelyek együttesen több mint 25 ezer hektárt tesznek ki.