Számunkra az Európai Unió a fő célpiac, ami stabil, ám nem bővül. Az orosz embargóval pedig 2014-ben előállt egy új helyzet, amire reagálni kellett, és alapvetően átrendezte a piacot. Hasonló megrázkódtatást jelenthet Európának a Brexit is. 2013-ban, az orosz embargó előtti utolsó évben még 120 milliárd euró volt az Európai Unió oroszországi exportja, ez 2016-ban már csak 72 milliárd eurót ért el. Ez 40 százalékos csökkenés, ami soha többé nem tornászható fel a régi szintre, hiszenidőközben Oroszország a sertés-, baromfi- és marhahús, illetve a tej termelése terén 80-90 százalékos önellátottságra tett szert. Már nem szorulnak rá az unió termékeire. Mindezt úgy érték el, hogy a termelés alapjait - tenyészanyagot - beengedték az országba, és szorgalmazták a külföldi know-how-t behozó vegyesvállalatok alapítását - magyarázta el az európai, így a magyar célpiacok átrendeződésének motorját Budai Gyula.
Vigyázó szemünket Keletre vetettük
Így történhetett, hogy egy győri cég létrehozta Oroszország legnagyobb takarmányüzemét, de hús-, tej- és baromfifeldolgozó üzemek is létrejöttek hasonló kooperációban. Bevinni ugyan nem tudunk készterméket, de ott termelni és feldolgozni igen, amit hamar felismertünk. A volt FÁK köztársaságokban ugyanez a rendszer jól működik.
A korábban orosz piacra szánt termékek jól ismertek Közép-Ázsiában, ezeket itt továbbra is el tudjuk helyezni. A Távol-Keleten viszont a prémium minőségű termékek - mangalica, víziszárnyas, méz, bor - a kelendőek. Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Hongkong számunkra a legfontosabbak a térségben. Hongkong állategészségügyi járványok idején is vásárol tőlünk, ezt meg kell becsülni. Ezzel szemben Kína nagyon érzékeny a járványokra, és egy-egy zárlat után nagyon lassú, hosszadalmas procedúra visszakerülni a piacára.
Budai Gyula ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mintegy 200 millió euró értékben exportálunk Japánba managalica- és sertéstermékeket, ez a legfontosabb piacunk. A második helyen Dél-Korea áll, és csak a harmadik Kína. A japán tisztifőorvos hamarosan Magyarországra érkezik, hogy szemügyre vegye azokat az intézkedéseket, melyeket a magyar kormány a sertéspestis terjedésének megakadályozására tett. Ha mindent rendben találnak,
Budai Gyula elmondása szerint nagyjából 10 olyan cég van, amelyik ugrásra készen várja a piacnyitást. Még idén megállapodásra juthatunk Dél-Koreával is, valamint Kínával is megkezdődtek a tárgyalások.
Új lehetőségek Afrikában és Amerikában
A britek kilépése az unióból újabb piaci zavart fog okozni, csak Magyarországnak 30 százalékos exportkieséssel járhat a számítások szerint. Ezért a magyar államnak folyamatosan kerenie kell az újabb piacokat. Magyarország a diplomáciai tevékenységről a gazdasági kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, amikor a szakminisztériumot "külügyről" "külgazdaságira" keresztelte át - mutatott rá Budai Gyula. A kormányzat most külgazdasági attasékkal és mezőgazdasági szakdiplomatákkal segíti a hazai cégek külhoni érvényesülését. Az új piacok kutatása folyamatos. A déli nyitás keretében igyekszünk az afrikai lehetőségeket is megtalálni.
Afrikában a korábbi gyarmatosító nemzetekkel szemben jelentős hátrányból indulunk, de vannak olyan térségek és tevékenységek, ahol lehet keresnivalónk. A Zöld-foki-szigeteken vagy Angolában nem annyira az agrárium az első, mintsem a közegészségügyi állapotok javítása. Elsősorban a csatornázás, a tiszta ivóvíz megteremtése terén rendelkezünk komoly tudással és referenciákkal. De közben igyekszünk felmérni ezeket a piacokat is - mondta el Budai Gyula.
Ehhez képest Amerika egyszerűbb piac. Ide is a prémium termékeinket várják, amelyekből jóval többet is képesek lennénk kiszállítani, ha Európa és az USA között nem lenne feszültség a kereskedelmi mérleg egyensúlytalansága miatt. Budai Gyula szerint Magyarországnak fontos lenne a szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és Európa között. Ha nem lenne ennyi adminisztratív szabály, ami a kivitelünket korlátozza, akkor versenyképesek lennénk Amerikában a chilei borokkal is.