Egymillió hektár alá csökkenhet az idén a kukorica hazai vetésterülete - mondta az agrárszektor.hu-nak Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Ez negatív rekord lenne az utóbbi időszak eredményeihez képest, mivel e szántóföldi növény vetésterülete folyamatosan meghaladta az egymillió hektárt. Tény ugyanakkor, hogy a termőterület csökkenése évek óta megfigyelhető, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint már az 1 023 000 millió hektáros tavalyi betakarított terület is közelített az egymillió hektáros határhoz.
Mennyiségi értelemben a termeléssel nem volt gond, mivel a gazdálkodók több évben is rekord közeli terméseredményeket értek el, és például tavaly is több mint 8 millió tonna kukoricát takarítottak be. Ezzel szemben a kukoricaárak csökkennek, és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) szerint most tonnánként 42 ezer forint körül mozognak, miközben a termelők 50 ezer forintos tonnánkénti árral lennének elégedettek.
A mai alacsony árak és a termékértékesítés nehézségei jelentősen rontják a jövedelmezőséget. Vancsura József, a GOSZ elnöke szerint a kukoricatermelés önköltsége ma hektáronként 300- 400 ezer forint között mozog, így a jelenlegi árviszonyok mellett - támogatásokkal együtt - 7- 8 tonnás termésátlagnál lehet "nullszaldós" a termelés, ez alatt pedig a gazdáknak veszteséget kell elkönyvelniük.
A gazdaságok a kukoricatermelést az alacsony terménypiaci árak ellenére sem hagyják végleg abba, hanem várhatóan átmenetileg váltják ki a kukoricát, és állnak át más növények termesztésére - állítja a GOSZ. Látható azonban, hogy már az utóbbi években is folyamatosan nőtt például az olajnövények, köztük a napraforgó területe, illetve népszerűvé vált az őszi káposztarepce is. E fajoknál további növekedés várható, értékesítési piacuk is jobb. Ugyanakkor a termelők megpróbálják kihasználni a célzott uniós támogatások lehetőségeit is, mint amilyen például a zöldtakarmány-keverékek, a másodvetések, illetve a szálas-és szemes takarmánynövények termelése - közölte Polgár Gábor.
A mai helyzetben a termelők spórolnak inputköltségeikkel, így a vetőmagkiadásokkal is. Emiatt Polgár Gábor szerint a vetőmag-értékesítésben nem tudnak teret nyerni az új fajták, fajtatulajdonságok és fajtaértékek. A vásárlásoknál elsődleges kérdéssé a minél alacsonyabb vetőmagár vált.
A kukoricánál a kínálat zömét a korai éréscsoport nagy termőképességű hibridjei teszik ki. A szortiment széles, a legkedveltebb fajták között egyaránt megtalálhatók az évek óta termesztett és a közelmúltban regisztrált új feltörekvő fajták is.
A kukorica fajtanemesítésében és -használatában a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására egyre nagyobb jelentősége lesz a szárazságtűrésnek és a jobb vízhasznosításnak, de továbbra is alapvető cél a potenciális termőképesség növelése is. Fontos szempont a szélsőséges időjárásnak (dőlésnek, hőségnek, vízhiánynak) ellenálló és jó szárszilárdságú kukoricafajták előállítása is.
Az utóbbi pár évben stabilizálódni látszik az érésidőre irányuló nemesítés, és a korai éréscsoportú fajták foglalták el a piac legnagyobb részét - állapította meg a terméktanács ügyvezető igazgatója. Jellemző a szuperkorai és szuperkésői éréscsoportok megjelenése is. A rezisztencianemesítések eredményeként teret kapott a cikloxidim (DUO) és a Helminthosporium rezisztencia is.
A napraforgó vetésterülete mintegy 658 ezer hektár lehet. A minisztérium adatai szerint őszi búzát 963 ezer hektáron, őszi árpát 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek tavaly a gazdálkodók.
Vancsura József szerint a kukorica iránti keresletet növelheti a hazai biofinomító és egyéb kukorica-feldolgozó üzemek megépülése, amelyek felhasználják majd a megtermelt kukoricát. Ezért hosszabb távon a kukoricaterület nem csökken egymillió hektár alá. Ezt erősítheti, hogy a kukoricaterület jó felvásárlási árak mellett általában 1,2 millió hektár körül mozog az országban.