Összességében kedvezőnek tartják a hazai takarmánygyártók, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) módosítani akarja a növényi eredetű takarmányok és élelmiszerek GMO-mentességével kapcsolatos határértéket. A cégek versenyképesebbek lesznek a nemzetközi piacokon, ha a tolerálható GMO-szennyeződés tartalmát maximum 0,9 százalékra emelik a jelenlegi 0,1 százalékról.
Az FM előterjesztése szerint hamarosan megváltozik a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló rendelet. A tárca indoklása szerint a jelenlegi magyar szabályozás szigorúbb előírásokat állapít meg a takarmánytermékre, és így közvetve az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan, mint a Duna-régió országainak hasonló szabályozásai. A jelenlegi rendelet alapján azok a növényi eredetű takarmányok és élelmiszerek jelölhetők GMO-mentesként, amelyekben a GMO-tartalom legfeljebb 0,1 százalék. Ez változna a jövőben maximum 0,9 százalékra.
A hazai termesztésű takarmány-alapanyagok felhasználásánál a 0,1 százalék tartható is, azonban az import takarmányok felhasználása kapcsán a szállítás, feldolgozás során előfordulhatnak ezt meghaladó szennyeződési értékek is. Ez az oka annak, hogy a régiós sztenderd megengedi azon takarmányok felhasználását, amelyekben a szennyezettség nem haladja meg a 0,9 százalékot, az új hazai előírás tehát ehhez igazodna. A kérdést a tárca több tucat állami szervvel és társadalmi szervezettel egyezteti.
Az Európai Unió piacán 0,9 százalékos határérték mellett lehet GMO-mentes szójadarát vásárolni, miközben a magyar küszöb 0,1 százalék - állapította meg az agrárszektor.hu-nak Kulik Zoltán, a takarmány-előállítással foglalkozó Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Természetesen ez nagymértékben érinti a hazai takarmánypiacot, hiszen a jelenlegi szabályozás értelmében az ugyanabból az alapanyagból, ugyanolyan technológiával gyártott termék nálunk nem minősül GMO-mentesnek, míg Európa más helyein gyártva igen.
A dabasi központú cég vezetője úgy gondolja, hogy a határérték változtatása nem feltétlenül a hazai takarmánygyártókat fogja előnybe hozni a piacon, hanem a fogyasztók járnak vele jobban. Így ugyanis sokkal több vásárlóhoz eljuthat a GMO-mentes élelmiszer, amit ma csak kis mértékben vagyunk képesek előállítani. A GMO-mentes szója nélküli takarmányozást most szinte csak a kisüzemek tudják megoldani, így viszont olyan szintű prémiumfelár rakódik rá a termékekre, hogy csak egy nagyon szűk réteg tudja megvásárolni azokat.
A GMO-mentes takarmánypiac jelenleg meglehetősen kicsi. A legkönnyebben a szarvasmarha-ágazat tud átállni a GMO-mentes termelésre, mert itt jelentkezik a legkevesebb szójadara-felhasználás, illetve az alternatív fehérjehordozók is itt állnak a legnagyobb részben rendelkezésre. A legkomolyabb fejtörést a szárnyasok takarmányozása jelenti, mivel az országos szójafelhasználás közel fele ott jelentkezik - mondja Kulik Zoltán.
A Vitafort Zrt. vezérigazgatója ötletgazdája és alapítója volt A GMO-mentes Magyarországért Egyesületnek, amelyet 2015-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy hazánkban megvalósuljon a minél teljesebb GMO-mentes élelmiszerlánc. A civil szerveződés azért áll ki a mostani rendeletmódosítás mellett, mert szerintük ennek az lehet az eredménye, hogy a GMO-mentes élelmiszerek is elérhető áron jelennek majd meg a boltok polcain, vagyis a fogyasztók nem a pénztárcájuk, hanem a meggyőződésük alapján választhatnak ilyen termékeket.
A tervezett rendeletmódosítás nagy jelentőségű, mivel akik GMO-mentes alapanyagot vagy tápot gyártanak exportra, azoknak a 0,1 százalékos határérték mindig jelentős versenyhátrányt jelentett - emelte ki Bustyaházai László, az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója is. Szerinte sokszor kérdés volt az is, melyik szabályzásnak kell megfelelni, az új előírás viszont harmonizálni fog az EU egyes országainak határértékeivel, így egyszerűbb helyzetet teremt.
Természetesen eddig sem kellett eltérő termékeket gyártani Európába és a hazai piacra, hanem a magyar előírásnak megfelelő értéknek kellett megfelelni már a gyártási folyamat legelejétől. Ha a GMO-szennyezettség mértéke 0,1 százalék fölötti volt, már az alapanyagot sem tudták "bevételezni" - említett egy jellemző problémát Bustyaházai László. Az UBM (cégcsoport szinten) évi 40 ezer tonna szójababot vásárol fel, és viszonylag nehéz volt olyan beszállítókat találniuk, amelyek a szigorúbb feltételnek is meg tudtak felelni. Most a helyzet sokkal egyszerűbb lesz.
A fogyasztók szempontjából a megemelt küszöbnek nincs jelentősége, hiszen a 0,9 százalék is olyan alacsony határérték, ami nem érezteti hatását a végtermékben. Bustyaházai László szerint a magasabb hatérérték elfogadottságát mutatja, hogy az EU jó részében már régóta ez van érvényben. Az ő partneri körük elsősorban a tejtermelők közül kerül ki, de gyártanak GMO-mentes alapanyagot vagy tápot pulykák és víziszárnyasok részére is, illetve az árutojó-termelésbe is adnak el ilyen termékeket, és van brojlercsirke tápsoruk is.
Érdekes, hogy a fogyasztók sokszor igényesebbek házi kedvenceik táplálékával, mint a saját magukéval kapcsolatban. A magyarországi kutya-, macska- és nyúltáp-gyártásnak ugyanis gyakori előírása a GMO-mentesség. A pet-ágazat az egyik legjelentősebb vásárlója a GMO-mentes import szójadarának, és ez a vásárlói kívánalmak miatt alakult így. A GMO-mentes termékek gyártása és forgalmazása - véli az ügvezető igazgató - még mindig gyerekcipőben jár. Elsősorban azért, mert minden ilyen stratégiának az a legfontosabb eleme, hogy legyen egy olyan felvevőpiac, amely a prémiumárat meg tudja fizetni.
A határérték megemelése a cég számára egyszerűsítést hoz a minőségirányításban, a beszállítói kör is szélesedhet, export oldalról pedig megkönnyíti az elvárásoknak való megfelelést. A partnerek eddig sem értékelték, hogy 0,1 százalékot tudtunk 0,9 helyett, ez ugyanis alapvetően csak marketingeszköz. Az, hogy a termékeinket GMO-mentesnek deklaráltuk, a vevőknek eddig is elegendő volt - mondta Bustyaházai László.
A GMO-mentességgel kapcsolatos FM rendelet módosítása mindenekelőtt az eddigi szójafelhasználásra lesz kihatással. Jelenleg 560-570 ezer tonna szójadarát használnak fel Magyarországon, és ennek több mint 90 százaléka génmódosított. Ha minden alternatív fehérjeforrást alkalmaznánk, és a lehetséges legnagyobb területen termelnénk GMO-mentes szóját, ma éves szinten akkor is közel 200 ezer tonna GMO-mentes szójaimportra szorulna Magyarország.
A helyzetet megnehezíti, hogy az idehaza megtermelt szója jelentős részét, éves szinten 100-150 ezer tonnát Nyugat-Európába adják el a hazai termelők a magas prémiumár miatt. Míg 1 tonna GMO-s szójadara ára 110 ezer forint körül mozog, addig a GMO-mentesé a 130 ezer forintot is meghaladja. Ezt a fehérjeforrást tehát lehetetlen kiszorítani a termelésből, vagyis egyszerűbb egy megengedőbb határértéket meghatározni.
Az agrártárca javaslata ellentétes az alaptörvény szellemével, félrevezetné a fogyasztókat, valamint az eddigi zéró tolerancia feladását jelentené - jelentette ki ugyanakkor a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Szerintük ugyanis a határértéket úgy emelné meg a szaktárca, hogy közben a génmódosítás-mentesség látszatát keltené a vásárlók szemében. Ha lehetővé teszik a 0,9 százalékos GMO-szennyezést a "génmódosítás-mentes" termékekben, azzal egyrészt uniós szinten lejáratnánk a hazai "GMO-mentes" jelölést, másrészt aláásnánk az országról a téma kapcsán eddig kialakult pozitív képet - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Fidrich Róbert, az MTVSZ környezet és globalizáció programfelelőse.
A természetvédők szerint bizonyos érdekkörök nyomására került elő a korábbinál magasabb, 0,9 százalékos határérték bevezetése. Másfél éve a mostani rendelet első tervezetében az FM már megpróbálkozott egy megengedőbb, 0,4 százalékos határérték bevezetésével, de akkor a szövetség szerint ezt szakmai érvekkel sikerült 0,1 százalékra módosítani.
