Nem igaz, hogy csúszva vagy késve jelentek meg a Vidékfejlesztési Program pályázatai - reagált Kis Miklós Zsolt, az irányító hatóságként működő Miniszterelnökség államtitkára arra a közleményre, amelyet az OTP Bank jelentetett meg a napokban. Ebben a pénzintézet úgy fogalmaz, hogy "az elhúzódó pályázati felhívások kiírása, és ezzel együtt a döntések csúszása miatt 2015-2016-ban a beruházások értéke a 2010. évi szint 99%-ára csökkent".

Az Európai Bizottság 2015 augusztusában fogadta el a VP-t, és a tárca 2017 márciusára az összes tervezett pályázatot kiírta - húzta alá az államtitkár. Így másfél év alatt 68 pályázatot tettek közzé, amelyekkel 1300 milliárd forintnyi forrást hirdettek meg, vagyis a VP teljes keretére felhívásokat jelentettek meg. A VP "elődjének számító", 2007-2013. között futott Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) másfél év alatt 31 jogcímrendelet jelent meg 800 milliárd forintos kötelezettségvállalással - tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

Az államtitkár jogosnak tartja ugyanakkor azokat a kritikákat, amelyek szerint a benyújtott pályázatok értékelése lassan haladt az utóbbi időszakban. Szerinte azonban ehhez az is hozzájárult, hogy a korábbi kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) "nem tudott felnőni" feladatához. A kormány idén január elsejétől ezért is szüntette meg az MVH-t, amelynek kifizető ügynökségi feladatait a Magyar Államkincstár vette át. A Miniszterelnökség az átszervezések után úgy kalkulál, hogy a legtöbb vidékfejlesztési beruházási pályázatnál a nyáron megszülethetnek a támogatói döntések.

Az OTP Bank közleménye kiemeli, hogy a jelenlegi ciklusban alkalmazott "the small is beautiful" elv - vagyis az a törekvés, hogy az uniós támogatásokból több, kisebb volumenű projekt valósuljon meg - kihívás elé állítja a hazai bankszektort is. Ennek oka, hogy a jelenlegi pályázati szakaszban lényegesen több őstermelő, egyéni vállalkozó és kisebb mezőgazdasági vállalkozás nyújtott be pályázatot, mint korábban. Ezek pénzügyi helyzete azonban kevésbé erős és transzparens, illetve e vállalkozások által biztosított fedezeti háttér is kétséges - hangsúlyozza a bank.

Az ÚMVP-ben a kis- és a közepes gazdaságokat háttérbe szorították, miközben néhány nagygazdaság milliárdos nagyságrendű támogatásokhoz jutott - állapította meg Kis Miklós Zsolt. A jelenlegi kormány viszont agrárpolitikai döntéssel a VP-ben a kkv-k támogatását helyezte középpontba, de az államtitkár szerint e kategóriába akár az ezer hektáros termelők is beleérthetők. A VP-s forrásokra az igazán nagy mezőgazdasági nagyüzemek is pályázhatnak, de ezek forráshoz jutási lehetőségei a korábbiaknál jóval korlátozottabbak.

A VP-ben a nyertes termelők nem csak utófinanszírozással juthatnak támogatásokhoz, mivel 50 százalékos előleget is igénybe vehetnek - tette hozzá az államtitkár. A Közös Agrárpolitika szabályozása ugyanakkor előírja, hogy az előlegek felhasználásához száz százalékos bankgaranciára van szükség. A Miniszterelnökség ezért a Takarékbankkal és az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal a közelmúltban egy új konstrukciót dolgozott ki, amellyel a pályázók az előlegekhez kedvezményes bankgarancia díjakkal férhetnek hozzá.

A támogatást nyert beruházási pályázatokat a VP-ben két év alatt kell megvalósítani, de ma az ágazati szereplők helyzetét nehezíti, hogy ebbe az időszakba a közbeszerzési eljárások lebonyolítási ideje is beletartozik. Bár a kormány siettetné a beruházások megvalósítását, Kis Miklós Zsolt tájékoztatása szerint elképzelhető, hogy módosít a szabályozáson, és lehetővé teszi, hogy a közbeszerzés idejét a két éves megvalósítási határidőbe ne kelljen beleszámítani. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazati szereplők úgynevezett feltételes közbeszerzést is lebonyolíthatnak, amelyhez nem kell rendelkezniük támogatói döntéssel. Így időt spórolhatnak meg azzal, ha a közbeszerzési eljárást már addigra lebonyolítják, mire a támogatásról szólói döntést megkapják.

A címlapkép forrása: MTI Fotó / Czeglédi Zsolt