Magyarországon az egy főre jutó éves marhahúsfogyasztás 2,5 kg körül alakul a KSH adatai szerint, vagyis tizedannyit eszünk belőle, mint sertésből vagy baromfiból. Így nem csoda, hogy elsősorban a külföldi - például török - piacra termelünk, pedig jószágaink sokszor a nyugati genetikával is állják a versenyt. A lajosmizsei Lakk György nevű hétéves charolais tenyészbika például kategóriájában első díjat nyert a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok idei rendezvényén.
A szarvatlan genetikát képviselő példány még mindig elég ritka a charolais-nál - mutatta be az 1540 kg-os állatot az agrárszektor.hu-nak Bujdosó Márton, a tulajdonos Charolais Kft. ügyvezetője, aki egyben a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete elnöki tisztét is betölti. Díjnyertes tenyészbikájuk ezzel a húsformával, rámamérettel, hátszerkezettel a szarvalt egyedek közt is kiemelkedően mutat.
A szarvatlan charolais változat annak ellenére gyorsan terjed a világon, hogy a franciák 10-12 éve még nem is törzskönyvezték ezt a genetikát. A piac viszont igényli, ráadásul az állattenyésztési törvény is előírja, miközben a szarvtalanítást csak orvos végezheti, érzéstelenítés mellett, ami komoly pluszköltséget jelent. A tehenek a vemhesség utolsó időszakában nagyon agresszívek, és a hosszú, hegyes szarvukkal sok hasfalsérülést okoznának egymásnak. A legjobb, legkíméletesebb megoldás genetikával megoldani a szarvtalanságot - mondja Bujdosó Márton.
A Lakk György névre keresztelt bika utódaira akár 2000-2500 gramm napi súlygyarapodás jellemző, valamint a jó húsforma és lábszerkezet és, illetve a már említett szarvtalanság. A lajosmizsei Charolais Kft. naponta 1400-1500 állatot etet, köztük 650 tehenet, amelyekre sok bikát használnak, de a díjnyertes jószág utódai a legjobb francia genetikát is verik az ügyvezető állítása szerint.
A tenyészbika még mindig aktív korú, és addig akarják tartani, amíg "nem fáj neki az élet". Nem csoda, hiszen valódi "sztárról" van szó: amikor tavaly megkapta a Champion díjat, még a szlovák Markíza televízió élő műsorába is bekerült.
A magyar húsmarhapiac a sikerek és elismerések ellenére is meglehetősen hektikus. Bujdosó Márton elmondta, hogy évek óta sok árut értékesítettek a török piacra, ám most központosították a beszerzést, így tavalyhoz képest 30-40 százalékkal is csökkentek az árak, ami minden termelőt érzékenyen érintett. Már csak azért is, mert a húsmarhának egyetlen hozama az évente ellett borjú, annak kell tehát elbírnia a tehenek tartási költségeit. A felülről való beavatkozás miatt a gazdáknak így viszont már nem sok minden marad.
A megoldás az összefogás lehetne, bár a szövetkezés fogalmához az elmúlt évtizedek alatt rengeteg negatív érzés és felhang társult. Pedig a felvásárlópiac koncentrált, szinte egy kézben összpontosul, a termelők érdekérvényesítési képessége így még gyengébb. Nyugati példák mutatják, hogy a tömörülés az egyetlen járható út, de ez Magyarországon talán majd csak a következő generációval tud megvalósulni - véli Bujdosó Márton.