A Kárpát-medencében fellelhető természeti erőforrások genetikai megőrzése nemcsak gazdasági feladat, de a jövő generációinak szempontjából erkölcsi kötelesség is - mondta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Kecskeméten, a génmegőrzési stratégia bemutatására szervezett szakmai és társadalmi egyeztetési fórumon.

A földművelési tárca március végére készítette el a génmegőrzési stratégiát. A genetikai sokféleség megőrzése a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének egyik kulcskérdése lesz a jövőben. Ennek egyetlen hatékony és biztos eszköze pedig a genetikai erőforrások megőrzése és azok hasznosítása, egyrészt génmentési, -megőrzési és -hasznosítási programok keretében, másrészt génbanki hálózat kialakításával - hangsúlyozta az államtitkár.

Fontos feladat lenne egy, a teljes vertikumot kiszolgáló labor, és a szükséges tárolóhely-kapacitás biztosítása. A génmegőrzési folyamatok sikeres és hatékony működése szempontjából egységes és érthető jogszabályi háttér megteremtése, valamint megfelelő szervezeti struktúra kialakítása is szükséges.

A megfelelő minőségű élelmiszer-előállításnak elengedhetetlen része az egyre szűkülő genetikai tartalékok megóvása. A génmegőrzési stratégia éppen ezért a még fellelhető növényi és állati tartalékok összegyűjtését, és génbanki hálózatba rendezését célozza meg - ismertette Mezőszentgyörgyi Dávid, az FM kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztosa.

A növényi és állati génmegőrzési feladatokat egymástól elkülönítetten a Tápiószelén működő Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK), illetve a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) végezné. Magyarországon jelenleg 35 védett őshonos, valamint 2 veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajt tartanak nyilván. Több tájfajta génmentése, génbanki állományának kialakulása pedig jelenleg is folyamatban van.

Különleges területe a munkának az a kilenc magyar kutyafajta, amelyek néhány hete váltak hungarikummá. Genetikai állományuk tartalékainak széleskörű megőrzését a tervek szerint új szabályozás biztosítaná, amelynek kidolgozását a tenyésztőkkel szoros együttműködésben végzik, hiszen a genetikai állomány döntően magánemberek kezében van.