A válság okozta mélypont egyben alkalom arra, hogy át lehessen gondolni a hazai baromfiszektor lehetőségeit és veszélyeit . Egy olyan szektorról beszélünk, amelynek - hazai léptékben - kiemelkedő a vertikális integráltság szintje, miközben alacsony a támogatása.

Hazai tulajdonlás

A túlnyomórészt hazai tulajdonban lévő szektor sokkal inkább alapanyagoldalon korlátos, mint piacin. Mezőgazdaságunk kibocsátásából tavaly - a tojásszektorral együtt - 12,6 százalékot képviselt a baromfiszektor, és az egyik meghatározó exportcikkünk, a baromfihús is innen származik. Ezért stratégiai kérdés, hogyan fogjuk újraindítani a 230-nál is több telepet, hogyan erősítjük a sokszínű termékkínálatunkat. Azzal ugyanis, hogy Magyarországon nem csak vágócsirkét és pulykát, hanem víziszárnyasokat is nagy tömegben tenyésztünk, lehetőségünk van olyan piacokat is elérni, amelyeket versenytársaink nem tudnak.

Az egyik legsikeresebb agrárszektorunkról beszélünk, amiről most derül ki, mennyire ütésálló. A járvánnyal együtt járó állományfelszámolások, kényszerleállások, exporttilalmak, az áruhiány, a munkaerő-problémák együttes hatására több tízmilliárd forintos kár keletkezett. Ráadásul úgy becsüljük, az új állategészségügyi feltételek szerint nem fog tudni azonnal minden telep újraindulni.

Jelentős visszaesés a kacsánál és a libánál

Ez a kacsánál a telepek és egyben a kibocsátás 25-30 százalékát, a libánál akár 40-45 százalékát is érintheti. Ezzel a víziszárnyas-kibocsátásunk a 6-7 évvel ezelőtti szintre esik vissza az idén. Gondoljunk csak bele, ha ez más állattartó ágazatban történne meg, az akár visszafordíthatatlan leépülést indíthatna el az állományban és a kibocsátásban. Itt azonban - véleményünk szerint - csak az ez évi teljesítményt rontja le. A nagy kérdés azonban az, hogyan sikerül a piacok újranyitását kihasználni. Vissza tudjuk-e szerezni a korábbi pozícióinkat, esetleg a világ és az EU többi országában jelentkező új résekbe is be tudunk nyomulni? Érzékelünk egyfajta kettősséget a piacon. Miközben a broilerből és a pulykából túlkínálat van az EU piacán, addig a kacsa és a liba piaca - alapanyag hiányában - keresleti.
Pedig valljuk be őszintén, tudtuk, hogy a járvány előbb-utóbb be fog ütni. Mégsem ijedtünk meg eléggé, nem készültünk fel megfelelően. Bíztunk a jó sorsunkban és a kormányzati támogatásban.

Mostantól azonban új helyzet van. Ha a felkészültség és a fegyelem oldalán nem tudunk nagy lépésekkel előre haladni, nem tudunk a fenntartható fejlődés pályáján maradni. Ez annak fényében, hogy a munkaerő napról-napra szűkebb keresztmetszetet képez, különösen kritikus pont.

Kedvező piaci lehetőségek

Pedig a piaci lehetőségek hosszú távon is kedvezőek. A baromfihús fogyasztása globálisan kétszer akkora ütemben bővül középtávon is, mint a másik két alapvető húsféléé (CAGR 2,1%). A középtávú előrejelzések továbbra is a legnépszerűbb és leggyorsabban bővülő keresletű termékként kezelik a baromfihúst, és ez nincs másképp nálunk sem. A Takarék Agrár Központ előrejelzései szerint, bár az összes belföldi baromfihúsfogyasztás érdemi mennyiségi növekedésére középtávon sem számítunk, a víziszárnyasok kereslete még fog bővülni.

Értékben viszont még nagy a tér felfelé, ami összefügg az innovációs potenciállal is. Ebben az évben az adócsökkentés és egyes baromfitermékek szűk kínálata miatt persze e szempontból is sajátságos a helyzet, de ebből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. A forgalmi adó mérséklése látványos fogyasztói árcsökkenést eredményezett az év elején, ami bizonyítja, hogy elér a fogyasztóhoz a költségvetési áldozat.

Történelmi pillanat

Meg kell érteni, hogy a madárinfluenza okozta krízis nem csak egy válság, amin túl leszünk valahogy. Ez egy olyan történelmi pillanat, amikor újragombolhatjuk a kabátot. Sajnos nem kétséges, hogy a vírus újból és újból fel fog bukkanni világszerte, így nálunk is. Nálunk az állomány kiirtásával és a szigorú intézkedésekkel kézben lehet tartani a terjedést, de Ázsiában vannak országok, ahol erre már kevés az esély. Ilyen például Kína vagy Indonézia.

Ez világpiaci szinten átrendeződést indíthat el, amelyre tekintettel kell lennünk a jövőnk tervezése során. A stratégiai szemlélet, az együttműködés, az előrejelzés mind-mind olyan kulcsszavak, amelyek előtérbe kerültek a baromfiszektorban ugyanúgy, mint a pénzintézetek munkájában. A Takarékok is azért hozták létre már három évvel ezelőtt saját agrárszakmai műhelyüket, mert tanácsadó pénzintézetként épp ezen hozzáadott értékekkel gazdagítjuk ügyfeleink tevékenységét. Szakértőink ott vannak a telepeken és piaci, szakmai támogatást is nyújtanak a pénzügyi szolgáltatások mellett.

Fórián Zoltán
Takarék Agrár Központ
vezető agrárszakértő