Alapvetően nem történik újraszabályozás, az egy sokkal tágabb fogalom lenne - jelentette ki az agrárszektor.hu-nak Apáti Ferenc, a Fruitveb alelnöke azzal a törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban, amelyet nemrég a kormány nyújtott be a parlamenthez. Az elképzelések szerint a termelőknek, illetve a feldolgozóknak és a kereskedőknek kötelező lesz a meggyszezon kezdete előtt szerződést kötniük a meggy beszállítására, ahol rögzíteniük kell az árat vagy az árszámítás módozatát is. A további részletszabályozásról azonban nincsenek információk, így újraszabályozásról alapvetően nincs szó, a kötelező szerződéskötés intézményét vezetné be a jogszabály - tette hozzá Apáti Ferenc.
Az, hogy az új szabályozás hosszú távon milyen változásokat hozhat, attól függ, hogy ezt a jogszabályi néhány sort milyen konkrét tartalommal lehet feltölteni, és abból mennyit tartanak be a felek - közölte az alelnök. A megvalósítás konkrét tartalmával kapcsolatban további tárgyalásokra és egyeztetésekre van szükség.
Termékértékesítési szerződést eddig is köthettek a felek, sőt a NAV 200 ezer forintnál nagyobb értékű ügyleteknél alapvetően megkövetelheti a szerződések meglétét. A piaci szereplők azonban gyakran nem tartják be a szerződésben foglaltakat - emelte ki az alelnök.
Apáti Ferenc szerint a szezon előtti szerződéskötés csökkenthetné a kiszámíthatatlan árváltozásokat, ugyanakkor kockázattal is jár. A meggyszezon szinte minden évben "tele van botrányokkal", mert a meggy átvételi ára folyamatosan változik. Emiatt a termelők számára kiszámíthatatlan az árbevétel, a feldolgozók pedig nem tudnak önköltséget kalkulálni. A nagy európai vevők gyakran már a szezon kezdete előtt meg akarják kötni a szerződést a meggybefőtt vagy fagyasztott meggy termékekre. Ennél fogva alapvetően mindkét fél érdeke az lenne, hogy hosszú távon kiszámítható áron értékesítsen, illetve szerezzen be meggyet.
![](https://cdn.agrarszektor.hu/hirek/image1496324150-0.jpg)
Szerbia körülbelül tízszer, Lengyelország pedig húzszor annyi fagyasztott meggyet, illetve meggylevet gyárt, mint a hazai feldolgozók, amelyeknél inkább a meggybefőtt a fő termék. A lengyel, és a szerb feldolgozók általában olcsóbban tudnak hozzájutni a meggyhez, emiatt a készterméket is jóval alacsonyabb önköltségen állítják elő. Ezért a magyar meggytermék egy esetleges árrögzítő szabályozás bevezetésével könnyen versenyképtelenné válhat a piaci versenyben.
A hazai meggypiacon a feldolgozók nemcsak egymás konkurensei, hanem a külföldi versenytársakkal is folyamatos versenyben állnak. A feldolgozók célja - mint mindenkié - a minél nagyobb profit megszerzése, de a hazai versenyhelyzet miatt egymás lehetőségeit korlátozzák. A feldolgozóknak az jelent kisebb piaci kockázatot, ha olcsóbb meggyből olcsóbb készterméket készítenek, mert ezt tudják nagyobb eséllyel veszteség nélkül eladni.
Ahhoz, hogy a meggypiac szabályozottabb keretek között működjön, megalapozottabb hatásvizsgálatokra van szükség. Azért nehezen szabályozható termékpálya, mert mindössze 5-6 hét a szezonja, ebben a rövid időben alakul ki a tényleges termés, vagyis a tényleges kínálat, ezzel együtt pedig a piaci ár. Fel kell mérni, hogy milyen hatással van a piacra az új jogszabályi rendelkezés. Alaposabb stratégiai elemzések kellenek annak megállapítására, hogy kiderüljön mi a legmegfelelőbb eszköz a piac szabályozottabbá tételére - mondta Apáti Ferenc.