Alapvetően nem történik újraszabályozás, az egy sokkal tágabb fogalom lenne - jelentette ki az agrárszektor.hu-nak Apáti Ferenc, a Fruitveb alelnöke azzal a törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban, amelyet nemrég a kormány nyújtott be a parlamenthez. Az elképzelések szerint a termelőknek, illetve a feldolgozóknak és a kereskedőknek kötelező lesz a meggyszezon kezdete előtt szerződést kötniük a meggy beszállítására, ahol rögzíteniük kell az árat vagy az árszámítás módozatát is. A további részletszabályozásról azonban nincsenek információk, így újraszabályozásról alapvetően nincs szó, a kötelező szerződéskötés intézményét vezetné be a jogszabály - tette hozzá Apáti Ferenc.
Letaszították trónjáról a cseresznyét
Az, hogy az új szabályozás hosszú távon milyen változásokat hozhat, attól függ, hogy ezt a jogszabályi néhány sort milyen konkrét tartalommal lehet feltölteni, és abból mennyit tartanak be a felek - közölte az alelnök. A megvalósítás konkrét tartalmával kapcsolatban további tárgyalásokra és egyeztetésekre van szükség.
Termékértékesítési szerződést eddig is köthettek a felek, sőt a NAV 200 ezer forintnál nagyobb értékű ügyleteknél alapvetően megkövetelheti a szerződések meglétét. A piaci szereplők azonban gyakran nem tartják be a szerződésben foglaltakat - emelte ki az alelnök.
Apáti Ferenc szerint a szezon előtti szerződéskötés csökkenthetné a kiszámíthatatlan árváltozásokat, ugyanakkor kockázattal is jár. A meggyszezon szinte minden évben "tele van botrányokkal", mert a meggy átvételi ára folyamatosan változik. Emiatt a termelők számára kiszámíthatatlan az árbevétel, a feldolgozók pedig nem tudnak önköltséget kalkulálni. A nagy európai vevők gyakran már a szezon kezdete előtt meg akarják kötni a szerződést a meggybefőtt vagy fagyasztott meggy termékekre. Ennél fogva alapvetően mindkét fél érdeke az lenne, hogy hosszú távon kiszámítható áron értékesítsen, illetve szerezzen be meggyet.
Szerbia körülbelül tízszer, Lengyelország pedig húzszor annyi fagyasztott meggyet, illetve meggylevet gyárt, mint a hazai feldolgozók, amelyeknél inkább a meggybefőtt a fő termék. A lengyel, és a szerb feldolgozók általában olcsóbban tudnak hozzájutni a meggyhez, emiatt a készterméket is jóval alacsonyabb önköltségen állítják elő. Ezért a magyar meggytermék egy esetleges árrögzítő szabályozás bevezetésével könnyen versenyképtelenné válhat a piaci versenyben.
A hazai meggypiacon a feldolgozók nemcsak egymás konkurensei, hanem a külföldi versenytársakkal is folyamatos versenyben állnak. A feldolgozók célja - mint mindenkié - a minél nagyobb profit megszerzése, de a hazai versenyhelyzet miatt egymás lehetőségeit korlátozzák. A feldolgozóknak az jelent kisebb piaci kockázatot, ha olcsóbb meggyből olcsóbb készterméket készítenek, mert ezt tudják nagyobb eséllyel veszteség nélkül eladni.
Ahhoz, hogy a meggypiac szabályozottabb keretek között működjön, megalapozottabb hatásvizsgálatokra van szükség. Azért nehezen szabályozható termékpálya, mert mindössze 5-6 hét a szezonja, ebben a rövid időben alakul ki a tényleges termés, vagyis a tényleges kínálat, ezzel együtt pedig a piaci ár. Fel kell mérni, hogy milyen hatással van a piacra az új jogszabályi rendelkezés. Alaposabb stratégiai elemzések kellenek annak megállapítására, hogy kiderüljön mi a legmegfelelőbb eszköz a piac szabályozottabbá tételére - mondta Apáti Ferenc.
