Magyarországon homokos, agyagos, illetve a szerencsésebb termelők vályogszerkezetű talajon termelnek kukoricát, a vízfelvétel ugyanis az utóbbi típusnál a legideálisabb a növény számára - mondta Hajdu Attila, a DEKALB fejlesztőmérnöke a Mezőfalván tartott I. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow rendezvényen. A szakember mindezt konkrét számadatokkal is alátámasztotta: homokos talajon 1,37 tonna/hektár (t/ha) volt az átlagos termés szélsőségesen aszályos évben, öntözetlen körülmények között Magyarországon (2012-es adatok szerint), agyagoson 5,8 t/ha, míg vályogszerkezetű talajon 11,3 t/ha termést is el lehetett érni.
A hibridválasztásban rejlő lehetőségeket is ki kell használniuk a gazdáknak, ám ennek nem azt kell jelentenie, hogy ugyanazt vessék, mint a szomszédjuk, hanem a talajaik adottságainak legmegfelelőbb növényt - vélekedik Hajdu Attila.
A DEKALB 4351-es hibridnél például agyagtalajon - a szakirodalom által optimálisnak tartott 70 ezerhez képest - csökkenteni kell a tőszámot 60-65 ezerre, mert ott fogja hozni a nagyobb termést. Vályogtalajon viszont 80-90 ezres tőszám mellett produkálja a termésmaximumát. Egy másik hibrid ettől eltérő módon fog reagálni, például a DEKALB 3939-es esetében mind agyag-, mind vályogtalajon érdemes növelni a tőszámot.