A kifizető ügynökségek (Magyarországon jelenleg a Magyar Államkincstár) a csalárd magatartást nem támogathatják, de érzékeny pont munkájukban az a határ, amíg érdemes elmenniük az ellenőrzésben. Ugyanakkor elvárás, hogy a források a lehető legegyszerűbben, túlzott bürokrácia nélkül érkezzenek a termelőkhöz. Többször is pert nyertek a termelők, akik az uniós bírósághoz fordultak, mert a kifizető ügynökség nem fizette ki nekik a támogatást - fejtette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, a CEDR - Magyar Agrárjogi Egyesület, az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottsága és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által rendezett eseményen.

A kifizető ügynökség nem a tagállamok pénzét, hanem az unió pénzét osztja ki, és felelőssége, hogy valóban jogosult termelőkhöz érkezzen meg a támogatás - jelentette ki Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője.

Olajos István, a Miskolci Egyetem docense szerint a magyar kifizető nem differenciál a végrehajtási rendszerben, ha egy termelő nem tartja be a szabályokat, akkor 20 százalék ilyenfajta visszaélés után csökkentik, majd megszüntetik a támogatást, függetlenül attól, hogy felróható-e neki a visszaélés vagy sem. Ennek oka, hogy a Magyarországon a termelőtől visszakapott pénz visszatér a rendszerbe és visszaosztható más tagállami termelőknek, míg ha nincs tagállami kontroll intézmény, akkor az uniós újraelosztási rendszerbe kerül a pénz.

Korom Ágoston, a NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának tanársegédje elmondta, hogy a luxembourgi Európai Unió Bíróságára jutott ítéletek azt mutatják, hogy túlszankcionálás történt a kifizető részéről, és szeretnék megvizsgálni, lehetséges-e enyhíteni a szankciókon vitás esetekben, ahol valamilyen figyelmetlenség, nem pedig akaratlagos csalás történt. Ezek az esetek elérhetik az összes kifizetés 5-10 százalékát is, azaz több tízmilliárd forintot tesznek ki évente.