Súlyos milliárdok folynak be a felügyeleti díjakból

agrarszektor.hu
11,5 milliárd forintot meghaladó összeg folyik be jövő januárig az élelmiszerlánc-felügyeleti díjakból. A bevételt a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megosztva használhatják fel. A díjbevallással elkéső vagy azt elmulasztó vállalkozók és vállalkozások bírságra számíthatnak, amelynek összege a félmilliárd forintot is elérheti.

2017-ben csaknem 60 ezer bevallást készítettek az élelmiszerlánc-szereplők a június végi adatok szerint, ami 11,5 milliárd forintot meghaladó felügyeleti díjat jelent. A befizetett összeg nagyságrendileg megfelel az előzetes várakozásoknak, a 2016-os év hasonló időszakához képest néhány százalékos növekedés figyelhető meg - tájékoztatta a Nébih az agrárszektor.hu-t.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2012-ben bevezette a felügyeleti díjat, és előírta a felhasználásáról szóló beszámoló készítését. A felügyeleti díj megosztandó közhatalmi bevétel a megyei kormányhivatalok és a Nébih közt.

A befolyt felügyeleti díjat a Nébih teljes mértékig az élelmiszerlánc-felügyelet tevékenységeire használja fel, bár ez - a hivatal közlése szerint - az elmúlt évekhez hasonlóan a feladatok forrását csak részben biztosítja. A fejlesztési keretből az elszámolás alapján felhalmozási típusú beszerzések, fejlesztések valósulnak meg, ezek aránya 10 százalék.

A díjakból származó bevétel hozzájárul a Nébih laboratóriumi műszereinek és informatikai rendszereinek fejlesztéséhez, illetve a laboratóriumi épületek korszerűsítéséhez is. A befolyt összeg egy része a minőségi, biztonsági, kedveltségi komplex vizsgálatok, továbbá az élelmiszerlánc-szereplők és a vásárlók szemléletformálása, tájékoztatása érdekében kerül felhasználásra.

A felügyeleti díj felhasználásáról az országos főállatorvos évente beszámolót készít. 2015-ben (ezek az elérhető legfrissebb adatok) a Nébih csaknem hárommillió laborvizsgálatot végzett el, valamint 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki, míg az áfa-adóelkerülés megelőzése 2 milliárd forintos bevételt hozott.

A kormányhivatalokat megillető felügyeleti díjbevétel felosztása a Miniszterelnökség rendelkezései szerint történik. Itt figyelembe veszik az egyes megyei kormányhivatalok közötti feladatmegoszlás eltérő volumenét.

Május 31-ig lehetett elektronikusan bevallani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjakat. Az átutaláshoz szükséges pénzügyi bizonylatokat június 1. óta lehet letölteni a bevallási felületről. A megállapított felügyeleti díjat két egyenlő részletben, 2017. július 31-ig, valamint 2018. január 31-ig kell befizetniük az érintetteknek a Nébih elkülönített fizetési számlájára. A bevallások határidőn túli elkészítése, illetve elmaradása esetén az élelmiszerlánc-szereplőkre késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság szabható ki. Ennek legmagasabb összege 500 millió forint.

Az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak (állattenyésztőknek, takarmány-előállítóknak, élőállat-szállítást végző vállalkozásoknak, állatgyógyászati termékek gyártóinak, laboroknak, növény- és vetőmag-termesztőknek, növényvédő szer gyártóknak, élelmiszergyártóknak, vendéglátóhelyeknek) 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A  felügyeleti díj mértéke az előző naptári év bevételének 0,1 százaléka.

Amennyiben a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot, ez esetben be kell vallani, de nem kell megfizetni a díjat. Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól azok az őstermelők, akiknek az adóévben megszerzett támogatással csökkentett árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?