Extrém vízigénye van például a káposztának, és a folyamatosan nedves talajt szereti a zöldpaprika, a padlizsán, a gyökérzöldségek, a saláták és a levélzöldségek. A padlizsán ledobja a virágjait, ha kicsit is kiszárad a földje. A sárgarépának ugyanakkor nincs akkora vízigénye, de nem szereti ha szakaszos a vízellátás. A nyersen fogyasztott salátákat, és a mángoldot érdemes két-három naponta öntöznünk visszafogottabb mennyiséggel.
Nem kell folyamatosan a vizet pótolni, de vízigényes növény a paradicsom, a krumpli, a brokkoli, és a kabakosok. Ezek a növények, a számukra szükséges vizet nagy gyökérzetükkel megszerzik, így elegendő, ha hetente egyszer jó sok vizet kapnak. A görögdinnyét csak a termések megjelenéséig szabad öntözni, különben nem lesz elég édes. Ritkán, kevés vizet igényel a bokorbab, és a fűszerpaprika. Virágzáskor érdemes őket jobban locsolni.
Sokan gondolják úgy, hogy a forró nyári napokon az esti öntözés a legjobb a növényeknek. Ez azonban nem minden esetben igaz.
Ha tehetjük inkább reggel, napközben, vagy délután öntözzünk ilyenkor, hogy a levelek minél hamarabb megszáradjanak. Ha nem tudjuk megoldani a reggeli öntözést, akkor még mindig választhatjuk a délutánit. Ilyenkor a növények tövét öntözzük, ügyelve arra, hogy a levelekre ne kerüljön víz, így nem égnek meg a délelőtti órákban.
Ha már nagy a forróság és a meleg, akkor kedvezőbb az esti öntözés, mert a reggeli, vagy napközbeni locsoláskor a növényeknek rövidebb idő áll rendelkezésükre, hogy hasznosítsák a nedvességet. Kánikula idején, amikor a nappali fölmelegedés a 40 fokot is eléri, nincs jelentősége, hogy este, vagy reggel öntözünk, ilyenkor a csigák sem aktívak, nagy károkozástól nem kell tartani.
Ha csak néhány milliméter csapadék esik, az a vékony földrétegen nem jut át, és a növényeink gyökere szinte semmit nem tud belőle hasznosítani, ezért ilyenkor is öntöznünk kell. Érdemes ilyenkor ritkábban locsolni, de egyszerre nagyobb vízadagot juttassunk ki, így a növények nem szokják meg a víz jelenlétét, és mélyebb gyökeret tudnak majd ereszteni.
A kútból, csapból kifolyó víz hideg, ami nem minden növénynek tesz jót. Emellett a friss csapvíz klórt tartalmaz, azt sem nagyon szeretik. Összességében, legjobb az állott víz, mert az meleg. Tehát legcélszerűbb megoldás, ha szerzünk egy hordót, amibe a vizet gyűjtjük, és ezt akár az eresz alá is betehetjük.
Közvetlenül a slaggal, vagyis hideg vízzel csak a nem melegigényes és betegségekre kevésbé hajlamos növényeket érdemes öntözni. Nagy kánikulában rövid finompermettel a többit is kicsit felfrissíthetjük. Általában jobb a növények tövét öntözni, mert így több jut a talajba, és kevésbé betegszik a növények levele. Ehhez érdemes levennünk a vizeskannánkról a rózsát.