Jelenleg nincs olyan laboratóriumi referenciamódszer, amellyel az úgynevezett MSM mennyisége önállóan kimutatható lenne egy húskészítményben - erősítette meg az agrárszektor.hu-nak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Viszont nemzetközileg is elismerten alkalmazható és használható indikátor, ha a termék kalciumtartalmát laboratóriumi vizsgálattal meghatározzák. Minél nagyobb arányban használtak fel ugyanis a gyártásához MSM-et, annál magasabb lesz a kalciumtartalma. Ha egy húskészítmény kalciumtartalma egy bizonyos határértéken belül marad, akkor a gyártó valószínűleg betartotta az előírásokat. Ám ha aránytalanul magasnak tűnik, ott alighanem valamilyen "cselezés" áll a háttérben.

Augusztus elsejétől már csak magasabb - 40-ről 51 százalékra emelt - hústartalmú virslik és párizsik kerülhetnek forgalomba a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása szerint, míg az MSM mennyiségét 10 százalékban maximálták. Amelyik gyártó ezt nem akarja bevállalni, annak nem marad más lehetősége, mint átnevezni a virsliket és a párizsitermékeket húspálcikává, húsrúddá, vagy más egyébbé.

Az MSM elvileg arra szolgál, hogy a csontról kézzel nehezen leszedhető húsokat gépi technológiával, például nagynyomású vízzel távolítsák el, vagyis ne vesszen oda az értékes hús. A beltartalomnak ettől persze nem kellene rosszabbnak lennie, viszont egyes vágóhidak a legjobb kihozatali arány érdekében egyre kifinomultabb módszereket használnak.

Sokszor így már bőr, porcogó, csontszilánkok, vagy akár belsőségek is belekerülnek az MSM-be. Állományjavítókkal, ízfokozókkal teszik élvezhetővé, és beletöltik egy bélbe, ami egyben tartja az egészet. Az MSM-ről húsra való átállás akár két-háromszoros költségkülönbözetet is jelenthet.

A hús és az MSM törvényi megkülönböztetése már az EU-csatlakozásunk előtt is létezett. Iparági szakértők szerint viszont sokszor előfordult, hogy a gyengébb minőségű, mechanikusan lefejtett húst a virsliben és párizsiban "passzolták el", míg az értékesebb alapanyagot más termékekben használták fel. Ezt meg is lehetett tenni, hiszen olyan mértékben pépesítik a hozzávalókat, hogy képtelenség megmondani, az árut combhúsból vagy jó minőségű MSM-ből készítették-e, a végeredmény küllemre szinte ugyanaz.

Húsipari berkeken belül nyílt titok, hogy sok gyártó eddig a kiskapukat használva közlekedett. Ha az engedélyek rendben voltak, mindenki becsukta a fél szemét, és nem vizsgálták, milyen arányban szerepel hús és MSM egy-egy adott termékben, és ez természetesen az MSM "túltengéséhez" vezetett.

Az augusztus elsejétől előírt, 51 százalékos minimális hústartalom, illetve maximum 10 százaléknyi MSM meglétét a gyártmánylapok, receptúrák átvizsgálásával, a gyártás helyszíni ellenőrzésével igyekszik vizsgálni a Nébih. A laboratóriumi vizsgálatok közül pedig a fehérje- és zsírtartalom értékével próbálja megerősíteni a gyártó által bemutatott dokumentáció helyességét.

Mindez azt jelenti, hogy elsőként a receptúrában nézik meg, megfelelő arányban használt-e húst és MSM-et a gyártó. Utána pedig vizsgálatok révén próbálják megerősíteni, hogy a késztermék összetétele azonos-e a receptúrában szereplővel. A fehérje- és zsírtartalom ehhez valóban jó útmutatók, de a módszert szakértők szerint aligha lehet száz százalékig megbízhatónak nevezni.

A hivatal az alapanyagot és a készterméket is ellenőrizni fogja. Ha a boltok polcairól levett késztermékminta vizsgálatának eredménye arra enged következtetni, hogy a termék előállításához nem megengedett alapanyagokat, vagy megengedett alapanyagokat nem megfelelő arányban használtak fel (például MSM-et 10 százalékban meghaladó mértékben), akkor sor kerül a gyártmánylapok,  receptúrák átvizsgálására, és a gyártás helyszíni ellenőrzésére. A helyszíni ellenőrzés kiterjed  az alapanyagok mintavételére és vizsgálatára is.

A kiskapuk azonban továbbra is létezni fognak - állítják iparági szereplők. Viszonylag könnyen megoldható ugyanis, hogy a "svindlizni" kívánó gyártók a hatósági ellenőrzés idején normál receptúrát használjanak, máskor pedig gyengébbet (vagyis magasabb MSM-tartalmút). A Nébih szerint viszont az üzemekben történő mintavételt előzetes bejelentés nélkül tervezik, és az előállítóknak nem lesz információjuk arról sem, hogy a kereskedelemben mikor történik hatósági mintavétel.

Néhány környező EU-tagországban már hatályban van a húskészítményekre megállapított maximális kalcium határérték, ami jó módszernek tűnik az MSM-tartalom meghatározására. A Magyar Élelmiszerkönyvnek a kalciumtartalomra vonatkozó határérték miatti módosítása  jelenleg felülvizsgálat alatt van. Ezt követően kerül sor a 3 hónapos időtartamú notifikációra, ami részletes észrevétel esetén meghosszabbodhat újabb 3 hónappal. A hatálybalépés ez év második félévében várható.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai minden hazai vállalkozásra nézve kötelezőek, függetlenül attól, hogy azok milyen kapacitásúak. A notifikáció folyamata lehetővé teszi, hogy  a külföldről Magyarországra behozott húskészítményekre is vonatkozzanak az előírások. A Nébih szerint így a hazai vállalkozások nem kerülnek hátrányba a külföldiekkel szemben. Amennyiben egy külföldi termékkel kapcsolatban merül fel probléma,  az első magyarországi forgalmazót terheli a felelősség.