Az Agrárszektornak Dr. Takács Hajnalka dietetikus beszélt arról, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben a feldolgozott húsokat valóban a rákkeltő kategóriába sorolta, mivel nagy mennyiségű és rendszeres fogyasztásuk növelheti bizonyos daganatos betegségek, főként a vastagbélrák kockázatát, azonban fontos tudni, hogy a feldolgozott húsok egészségre gyakorolt hatása függ a termék minőségétől és a fogyasztás gyakoriságától. Feldolgozott élelmiszernek egyébként azokat a termékeket nevezzük, amelyeket a különböző eljárások segítségével (továbbá adalékanyagok hozzáadásával) jelentősen átalakítanak; gyakran olyan mértékben, amire nem is lenne szükség.
Nálad is van otthon ilyen élelmiszer? Akkor jó, ha tudod, betegséget okozhat
A nagy mennyiségű, rendszeres fogyasztás alatt a napi 50 g vagy több feldolgozott hústermék (például szalámi, virsli, párizsi, sonka) rendszeres fogyasztását értjük, mely hosszú távon növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás és bizonyos daganatok kockázatát. Ha csak hetente néhány alkalommal és jó minőségű termékeket fogyasztunk, akkor ez a kockázat jelentősen csökkenthető. De akkor mégis, honnan tudjuk, hogy gyengébb minőségű termékkel van dolgunk? Dr. Takács Hajnalka elmondása alapján az alábbi tényezők segíthetnek eldönteni, hogy egy termék milyen minőségű:
- Hústartalom: ha az első összetevő nem hús, hanem pl. víz vagy növényi fehérje, az intő jel lehet.
- Adalékanyagok: ha nagy mennyiségben tartalmaz hozzáadott foszfátokat, szójafehérjét, ízfokozókat (pl. nátrium-glutamátot) vagy egyéb állományjavítókat, érdemes elkerülni.
- Ár: a gyanúsan olcsó termékek gyakran alacsony hústartalmúak, sok adalékanyagot tartalmaznak.
- Állag, kinézet: ha a termék gumis, zselés állagú, túlságosan egységes színű, az gyakran árulkodó lehet.
- Íz: ha túl sós, mesterségesen füstös ízű, valószínűleg sok adalékot tartalmaz.
Egyben kiemelendő az is, hogy a minőség nem egyenlő azzal, hogy háztól vásárolunk valamit! A házi készítésű felvágottak adalékmentesek lehetnek ugyan, de ha magas a só- és zsírtartalmuk, akkor nem feltétlenül egészségesebbek.
Most lehull a lepel: döbbenetes hírek érkeztek a magyar húsiparról
Mindent a követelményekről
Mint minden élelmiszernek, így a felvágottaknak is komoly előírásoknak kell megfelelnie Magyarországon ahhoz, hogy a boltok polcaira kerülhessenek. Lapunk a Nébihtől megtudta, hogy hazánkban a húskészítmények engedélyköteles létesítményekben készülnek. Ezekre az üzemekre uniós higiéniai szabályok vonatkoznak. Az előírások alkalmazását segítik az ún. Jó Higiéniai Gyakorlat útmutatók, jelen esetben a húskészítmények gyártására vonatkozó útmutató. Ezen felül a termékeknek minőségi előírásoknak is meg kell felelniük abban az esetben, ha azok a Magyar Élelmiszerkönyvben szabályozott névvel kerülnek forgalomba.
Amennyiben a terméket nem az Élelmiszerkönyvben szabályozott névvel értékesítik, akkor a gyártó által elkészített termékspecifikációban rögzített előírásoknak kell annak megfelelnie. Mint minden élelmiszerre, így a húskészítményekre is vonatkoznak az általános jelölési előírások a 1169/2011/EU rendelet szerint. Ezen felül a kistermelők is állíthatnak elő húskészítményeket, rájuk a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet vonatkozik.
Módosulnak az előírások: szigorítás jön az élelmiszerekkel kapcsolatban
Mi a helyzet az importnál?
Élelmiszer importnál (import alatt harmadik országokból történő behozatalt értve) legalább ugyanolyan állat-, és közegészségügyi feltételeknek kell megfelelni, mint az EU-előállítású termékeknél. Ilyen termékek általános szabályként csak EU jogszabályban rögzített, listázott országokból (vagy kizárólag azok egyes területeiről) érkezhetnek és azon belül is ún. listás élelmiszer-előállító létesítményekből. A listára kerülés feltételei közé tartozik többek között, hogy az adott harmadik ország mentes legyen meghatározott állati betegségektől, élelmiszerlánc-felügyeleti rendszerrel rendelkezzen és megfelelő hatóság álljon rendelkezésre, akik ezen jogszabályi garanciákat érvényesítik, ellenőrzik és kiszállítás esetén igazolják. Az előállító létesítménynek pedig az EU jogszabályoknak megfelelő strukturális, funkcionális, higiéniai stb. feltételeket kell biztosítania a biztonságos élelmiszer előállítása érdekében.
EU behozatal kizárólag olyan határátkelőhelyen lehetséges, amely rendelkezik állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai vizsgálatok elvégzésre engedélyezett hatósági részleggel. Azaz jelen vannak a hatósági állatorvosok, akik a határon beléptetéskor ezeket az élelmiszereket ellenőrzik, szükség esetén mintázzák, annak érdekében, hogy ha kedvezőtlen eredmény születik, akkor a termék még piacra kerülés előtt visszavonásra kerülhessen. Ez a rendszer EU szinten szervezett és EU szinten egységes, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan eljárásrenddel fog találkozni az élelmiszer importőr akkor is, ha Frankfurtban lépteti be az áruját és akkor is, ha Budapesten.
Horror a húsüzemben: sokkoló, mit talált a Nébih Túrkevén
Milyen élettani hatása lehet a rendszeres fogyasztásnak?
Ha túl gyakran és nagy mennyiségben fogyasztunk feldolgozott hústermékeket, az alábbi egészségügyi kockázatok merülhetnek fel:
- A túlzott sóbevitel megterhelheti a veséket és növelheti a vérnyomást, hosszú távon fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A napi ajánlott maximális sóbevitel 5 g, 10 dkg felvágott nagyon sok esetben már 2-3 gramm sóbevitelt jelenthet.
- A túlzott telített zsírbevitel hozzájárulhat az érelmeszesedéshez, szívbetegségekhez. A színezékektől bőrtünetek, allergiás reakciók jelentkezhetnek és emésztési panaszokat okozhatnak.
- A tartósítószerként használt nitritek és nitrátok hőkezelés során nitrozaminokká alakulhatnak, amelyek potenciálisan rákkeltő hatású vegyületek.
Dr. Takács Hajnalka egyben hangsúlyozta, hogy a fenti kockázatok a fogyasztás gyakoriságától és mennyiségétől függenek, így, ha valaki alkalmanként eszik jó minőségű felvágottat, az nem jelent egészségügyi problémát. Fontos kérdés lehet az is, hogy mennyi idő után jelentkezhetnek a negatív hatások? A magas vérnyomás, emésztési probléma már néhány hónap nagy mennyiségű felvágott fogyasztása után is jelentkezhet, míg a szív és érrendszeri szövődmények vagy daganatos megbetegedések kialakulása hosszabb folyamat, de ezt az életmód egyéb tényezői felgyorsíthatják.
Ha ezt látjuk, nem biztos, hogy érdemes megvenni a terméket
Azt tehát már tudjuk, hogy a minőség mellett a mennyiségre és az összetételre is oda kell(ene) figyelnünk a felvágottvásárlás során. Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló Európai Uniós rendelet szigorúan szabályozza, hogy mely adalékanyagokat, mely élelmiszerekhez és milyen feltételek mellett lehet felhasználni. Felvágottak esetén például a hőkezelt húskészítmények kategóriában vannak felsorolva azon adalékanyagok, amelyek a meghatározott feltételek mellett a vonatkozó felső határértékekig ezen termékek előállításához felhasználhatóak.
Ezzel van tele rengeteg élelmiszer a boltokban: sokan nem tudják, mit esznek
A felvágottak egy közkedvelt termékcsoport, amelyek előállítása során különböző technológiai célokból különféle adalékanyagokat használhatnak a gyártók. A teljesség igénye nélkül íme, néhány gyakran használt adalékanyag:
- a fizikai-kémiai állapot megőrzésére használt stabilizátorok, illetve a homogén keverék kialakítására emulgeálószerek (pl.: E 450-E 452 di-, tri- és polifoszfátok),
- az íz, illetve illat fokozásra ízfokozók (pl.: E 621 nátrium-glutamát),
- a „hússzín” megőrzése vagy helyreállítása miatt színezékek (pl.: E 120 kosnil, kárminsav, kárminok),
- az állomány kialakításra sűrítő- és szilárdító anyagok (pl.: E 407a feldolgozott Euchema moszat, E 415 xantángumi, E 412 guargumi),
- az oxidációs romlás megelőzésére antioxidánsok (pl.: E300 aszkorbinsav, E 330 citromsav),
- a mikroorganizmusok okozta romlás megakadályozására tartósítószerek (pl.: E 250 nátrium-nitrit).
A termék csomagolásán fel kell tüntetni az adalékanyagok felhasználását az összetevők felsorolásában, a termékben betöltött funkciója megjelölésével (pl.: tartósítószer, színezék stb.), valamint vagy az E-számukkal vagy az anyag pontos nevével pl.: „ízfokozó: E 621” vagy „ízfokozó: nátrium-glutamát”. Ha már az „E”-knél tartunk, az általunk megkérdezett dietetikus elmondta azt is hogy leginkább aggályos összetevők a következők lehetnek: nátrium-nitrit (E250), nátrium-nitrát (E251) olyan tartósítószerek, amelyekből a szervezetben nitrozaminok képződhetnek, melyek rákkeltő hatásúak lehetnek. A termékekben szereplő túlzott mennyiségű só hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. Egyes mesterséges színezékek (pl. E120, E124, E129) pedig hiperaktivitást, bőrtüneteket vagy emésztési panaszokat okozhatnak érzékeny egyéneknél.
Meghódította Magyarországot ez az élelmiszer: rengetegen csapnak le rá
Ezt keményen büntetheti a hatóság
Így hát ezek tudatában vásároljunk, és fontoljuk meg azt is, mikor, mennyit eszünk ezekből az élelmiszerekből. Trükközni viszont nem érdemes az összetevőkkel, igaz, ez inkább a gyártóknak szól: a Magyar Élelmiszerkönyvi követelmények teljesülését az élelmiszer-ellenőrző hatóságok az éves monitoring vizsgálati terv alapján folyamatosan ellenőrzik, ezen felül szúrópróbaszerűen és gyanú alapján is végeznek az élelmiszerek minőségi tulajdonságaira vonatkozó vizsgálatokat.
A Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezések (pl.: felvágott) csak azon termékeken tüntethetők fel, amelyek a rájuk vonatkozó követelményeknek megfelelnek, függetlenül az előállítási helyüktől (külföldön előállított termék is használhat Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezést, ha az előállító tudja teljesíteni a szigorú feltételeket). A szabályok pedig - gyártási helytől függetlenül - minden Magyarországon forgalmazott termékre vonatkoznak.
Az élelmiszer ellenőrző hatóságok feladata, hogy a vonatkozó előírások betartását ellenőrizze, a nem megfelelő termékek forgalmazását és felhasználását megakadályozza. Az élelmiszer ellenőrző hatóságok a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatják: bírságot szabhatnak ki vagy elrendelhetik a termék forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését.
Durva bírság jár ezért: sok magyar nem tudja, ezért százezreket is fizethet
A bírságok kiszabásának általános szabályait és elveit törvény szabályozza, míg a bírságok kiszámításának módját kormányrendelet írja elő. Például az élelmiszer-ellenőrzési bírságot szükséges kiszabni, ha a terméken jogellenesen használják a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezést. A bírság összege esetenként eltérő, a bírság mértéke függ a vállalkozás bevételétől, a tétel nagyságától és értékétől, valamint az esetlegesen fennálló súlyosbító körülménytől
- fejtette ki a Nébih.
Ha valaki szeretne felvágottat vásárolni, akkor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
- Hústartalom: az 50% alatti hústartalmú termékeket érdemes kerülni, mert ezek nagyon sok adalékot tartalmazhatnak. Sonkafélék és virslik esetében 80% vagy magasabb hústartalmú változatot keressünk.
- Összetevők listája: minél rövidebb az összetevők listája, annál jobb. A túl sok E-számot tartalmazó termékeket érdemes elkerülni. Fontos tudni, hogy az ipar már tisztában van vele, hogy a vásárlók félnek az E számoktól, ezért inkább kiírják az adalék megnevezését az E-szám helyett, de ettől, még ugyanúgy tartalmazza.
- Adalékanyagok mennyisége: érdemes nitritmentes terméket választani.
- Színezékek: Kerüljük az E102, E104, E122, E124, E129 tartalmú termékeket!
- Sótartalom: a napi sóbevitel ajánlott maximuma 5 g, ezért érdemes alacsonyabb sótartalmú termékeket keresni, illetve azt nézni a csomagoláson, hogy” csökkentett sótartalommal”.
- Zsírtartalom: A legalacsonyabb zsírtartalma a sonkaféléknek van, a legmagasabb a kolbászoknak, szalámiféléknek. Törekedjünk az alacsonyabb zsírtartalmú termékek fogyasztására.
- A frissen szeletelt hústermékek előnyösebbek vagy házi készítésű, tartósítószer-mentes alternatívák is, azonban ezek zsírtartalmára is fontos odafigyelni!
Mértékkel, tudatos választás mellett a felvágottak beilleszthetők egy kiegyensúlyozott étrendbe. Érdemes minél magasabb hústartalmú, adalékanyagoktól és színezékektől mentes, csökkentett sótartalmú változatokat keresni, és törekedni az étrend változatosságára
- emelte ki Dr. Takács Hajnalka.
