2024. december 26. csütörtök Karácsony, István

Komposztálni menő! - 10 ok, amiért megéri halomba rakni a szerves szemetet

agrarszektor.hu
A komposztálással az elpusztult növényi részek lebomlását használjuk ki, és forgatjuk vissza őket a talajba. Így kis adagokban, fokozatosan és hosszú időn keresztül nyújthatunk tápanyagot a növényeinknek, ellentétben a műtrágyával, amely egy hirtelen, nagy mennyiségű, kevésbé hasznosuló dózist jelent.

A kerti komposzt készítésére a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag felhasználható.

Érdemes a kert egyik árnyékos sarkában kijelölnünk egy helyet a komposztkészítésre. Ide felhalmozhatjuk a kerti hulladékokat (falevél, lenyírt széna és szalma, gyümölcsfák nyesedéke, a zöldborsó és zöldbab szára, vagy a fel nem magzott gyomnövények), a nyers konyhai hulladékot, és ételmaradékot (zöldség és gyümölcsszármazékok, teafilter, kávézacc, hamu) és az állati eredetű trágyát és ürüléket. A tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyon jo komposzt, de macska és kutya ürülékét ne használjuk, mert kórokozókat tartalmazhatnak, amelyek károsak a növényeink részére. Fontos, hogy mindig rétegesen rakjuk össze a szerves anyagot, és minél vegyesebb az alapanyag, annál gyorsabb a bomlási folyamat.

 

A komposztálás előnyei:

  • kevesebb szemét keletkezik
  • olcsó és környezettudatos megoldás
  • javul a talaj minősége
  • javul a talaj hő-és levegőgazdálkodása
  • javul a talaj tápanyagtároló képessége
  • a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést
  • nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben
  • alkalmas tápanyag visszapótlásra és trágyázásra is
  • nem kell elégetnünk a feleslegessé vált faágakat, nyesedékeket

Hogyan készítsünk komposztot?
1. Gyűjtsük össze a komposztálandó anyagokat, és tegyük egy halomba körülbelül 1,5 méter magasságig, majd vékony földréteggel fedjük be.

2. Mindig tegyünk barna hozzávalókat a komposztba. Ezek a száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak vagy száraz levelek.

3. Legyenek zöld hulladékok is a komposztban. Ezek a friss, lágy, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a friss vágott fű, az ételmaradékok, és a konyhai hulladékok.

4. Igyekezzünk minden alapanyagot felaprítani, mert így gyorsabban lebomlanak majd.

5. Ha folyamatosan gondoskodunk arról, hogy nyirkosan maradjon a szerves hulladék, akkor 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ilyenkor érdemes átkeverni a komposztanyagot, mert így több levegőhöz jut a szerves anyag, amivel elősegítjük a bomlás folyamatát. Ha száraz az idő, meg is öntözhetjük a halmot. Ilyenkor is érdemes megkeverni az anyagot, hogy gyorsítsuk a folyamatot, és levegőhöz jussanak a rétegek. Ügyeljünk azonban arra is, hogy ne legyen túlságosan nedves a halom, mert akkor kellemetlen szagot áraszthat.

6. Az összerakástól számítva egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik. Ez egy könnyen lapátolható anyag, amit 1 centiméter vastagon célszerű szétteríteni és bedolgozni a bedolgozni a talajba.


Mit ne rakjunk a komposztálóba?

Kerüljük a húsmaradékokat és a zsírokat, a citrusfélék héját, a magvas gyomokat, és a beteg növényi részeket. Ne kerüljön a komposztba hús, csont és a főzött konyhai hulladék se. A dió és vadgesztenyefák lombját se komposztáljuk, mert az ezekben lévő juglon nevű vegyületnek növekedésgátló hatása van. A legfontosabb azonban, hogy semmilyen szervetlen hulladékot ne rakjunk a komposztba (konzervdoboz, üveg, műanyag, papír) mert ezek nem bomlanak el.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?