Az Észak-Amerikában őshonos, fehér viaszbevonatú ízeltlábút Magyarországon 2004-ben észlelték először, súlyos kártételével azonban ez idáig nem kellett számolni - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A parányi élősködő idei elszaporodása különösen Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben ért el aggasztó mértéket, de jelenléte megfigyelhető Hajdú-Bihar megye közterületein és kultúrerdeiben is. Gyengébb mértékű Heves megye szőlőültetvényeinek fertőzöttsége, de megjelentek az amerikai lepkekabóca fiatal lárvái és az általuk okozott károsítás Fejér megye legkülönbözőbb növényfajain, valamint Zala megye szőlő- és gyümölcskultúráiban is.

Az amerikai lepkekabóca sokféle termesztett, vadon előforduló növényen, illetve gyomnövényen megtelepedik és táplálkozik. A közterületre ültetett növényfajok közül főként az ostorfán, a vadgesztenyén, a juharon, a hárson, a kőrisen, az akácon, a platánon és az eperfán gyakori. Házi kertekben leginkább szőlőn, őszibarackon, dión és birsen károsít.

Jelenlétük könnyen felismerhető, hiszen az alattuk elhelyezkedő levelek, tárgyak felülete ragacsos a rovar által termelt váladéktól.

A rovar tojás állapotban, a fás szárú növények kérgén telel át. Szívogatásával általában nem okoz különösebb kárt a növényen, viszont a lárvák és a nimfák által nagy mennyiségben termelt viaszváladék és mézharmat annál több kellemetlenséget eredményez. A mézharmaton a korompenész nevű gombafaj telepedik meg, mely fekete bevonatot képez mind a növényeken, mind az alatta elhelyezkedő tárgyakon - olvasható a hivatal közleményében.

Az amerikai lepkekabóca elleni védekezés a rovar testét borító viaszréteg miatt meglehetősen nehéz. A lárvák és a nimfák korai fejlődési szakaszukban, a fertőzött levelek, hajtások levágásával és megsemmisítésével gyéríthetők a leghatásosabban.

A védelmet jelentő viaszréteg kialakulása után a permetezés már nem maradéktalanul eredményes, de ha korábban nem történt meg, még ekkor is ajánlott elvégezni.

Figyelembe véve a kártevő biológiai sajátosságait, a NÉBIH a permetezésre felhasználható rovarölő hatóanyagok közül a felszívódó hatású készítményeket - így például tiametoxam, acetamiprid - , valamint a kontakt hatóanyagú szereket - például deltametrin, lambda-cihalotrin - ajánlja. A tapadás elősegítésére célszerű a permetlébe nedvesítőszert tenni.