A levéltetvek ritka veszedelmes rovarkártevők, amelyek többféle formában és színben jelentkezhetnek a növényeken. Egy dologban azonban mindenki egyet ért: minden körülmények között védekezni kell ellenük. A levéltetvek egyik legismertebb változata a zöld őszibarack-levéltetű, amelynek több mint 400 gazdanövénye van, ráadásul a legtöbb dísznövényt is károsítja. Az almafákon a zöld alma-levéltetű és a levélpirosító alma-levéltetű, a cseresznyén és a meggyen pedig a fekete cseresznye-levéltetű okozhat komoly károkat, de jelentős lehet a levélpirosító ribiszke-levéltetű kártétele is, míg a szilván a nehezen pusztítható sárga szilva-levéltetűvel lehet balszerencsénk összefutni. Ezek a rovarok a virágokat, a hajtáscsúcsokat és a friss leveleket támadják meg, majd szívogatják a növényi nedveket, amitől a levelek foltosodni és torzulni kezdenek. Emellett a levéltetvek mézharmatot választanak ki, ami vonzza a hangyákat, és elősegíti a gombabetegség és a korompenész kialakulását. És ha ez még nem lenne elég, a kártevők több olyan vírust is terjesztenek, amelyek megbetegíthetik a fákat. A levéltetvek terjesztik például a csonthéjasok legelterjedtebb betegségét okozó szilva himlő vírust, vagy a lágyszárú zöldség- és dísznövények legismertebb vírusát, az uborka mozaik vírust. De hogyan lehet védekezni ellenük? Hogyan tarthatjuk távol őket a kertjeinktől a nyári időszakban? Az Agrárszektor ezzel kapcsolatban Megyeri Szabolcs, kertészmérnök segítségét kérte.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet védekezni a kertekben nagyobb számban megjelenő rovarok ellen, a szakember elmondta, hogy a nyári időszakban találkozhatunk a legnagyobb számban ízeltlábúakkal, melyek változatos rendszertani csoportokból kerülnek ki. Az, hogy milyen számban és milyen csoportok jelennek meg függ a kert adottságaitól és növényvilágától is, így bizonyos fajokat szívesen fogadunk, míg másokat nem kívánatos látogatóként kártevőként tartunk számon, így például a levéltetveket, darazsakat, poloskákat és hangyákat is ebbe a csoportba soroljuk. A kártevők esetenként nagy tömegben képesek rövid idő alatt feltűnni, mellyel komoly problémákat tudnak okozni. A szakember szerint házikerti körülmények között az ízeltlábúak ellen védekezhetünk változatos növénytársításokkal, így riasztó, ragadozókat csalogató vagy éppen a haszonnövényeinkhez képest az ízeltlábúak számára vonzóbb növények telepítésével is. Használhatunk rovarölő szereket is, azonban ezek nagy része totális rovarölő, amely rossz időpontban kijutattva komoly károkat okoz, így e helyett célszerű megismerni az ökológiai gazdálkodásban is használható szereket, továbbá a makroszervezetekkel, tehát élő állatokkal történő védekezést is. Ez utóbbiak lehetnek például fürkészdarazsak, ragadozó atkák, katicabogarak - emelte ki Megyeri Szabolcs.
És hogy mely nem vegyszeres módszerek hatékonyak a levéltetvek ellen? Ezzel kapcsolatban a kertészmérnök kifejtette, hogy a levéltetvek esetében a fentebb is említett vegyszeres megoldások és biológiai növényvédelem egyaránt szóba jöhetnek, de kis mennyiség esetén a mechanikus, kézzel való ledörzsölés vagy a lemosás is megoldást jelenhet. Vannak azonban olyan illatanyagok, aromás illatok, amelyek működnek a levéltetvek ellen is.
- tette hozzá Megyeri Szabolcs.
Természetesen az itt felsoroltakon kívül több növény is hatásos lehet. A levéltetvek ellen bevethető növényekkel kapcsolatban további információk itt találhatóak:
Azt illetően, hogy melyek azok a módszerek, amelyek a leginkább, vagy épp ellenkezőleg, a legkevésbé ajánlatosak, a szakember kifejtette, hogy a megfelelő módszer kiválasztásához mindig fel kell mérni, pontosan mivel állunk szemben, valóban problémát észlelünk-e és kezelést igénylőt. Ha valóban szükségessé válik a kezelés, mindig igyekezzünk a legkevesebb kárral járó megoldást választani, így a biológiai módszerekkel elsősorban a totális rovarölőszerek helyett, persze előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor ez jelent megoldást.
- mutatott rá Megyeri Szabolcs.